Társadalmi egyeztetés indult pénteken az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról. Az ezzel kapcsolatos törvénytervezet és a hozzá kapcsolódó dokumentumok a kormány honlapjáról érhetők el.
Szondi Vanda kormányszóvivő csütörtökön jelentette be, a kormány e heti ülésén tárgyalt az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes feltárásáról, valamint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról, és új törvényjavaslat benyújtásáról döntött az 1990-es rendszerváltástól máig be nem váltott ígéretek teljesítésére.
A most közzétett dokumentumok július 11-ig véleményezhetők a [email protected] e-mail címen.
A közzétett dokumentumok szerint a törvénytervezet célja, hogy a történeti iratokhoz és dokumentumokhoz való hozzáférés kiszélesítésével elősegítse a tudományos kutatást, erősítse a társadalmi bizalmat, megteremtse a tudás gyarapításának feltételeit, és így hozzájáruljon a nemzeti emlékezet hiteles megőrzéséhez.
A kormány a jelenlegi helyett egy teljesen új jogszabály elfogadását javasolja, mert szerinte az eddigi számos hiányossággal küzd.
Az új szabályozás korszerű, a digitális technológiák lehetőségeit is felhasználó keretet alakít ki az iratok hozzáférhetősége, kutathatósága és hosszú távú megőrzése érdekében. Az új törvény a tervezet szerint október 20-án lép hatályba.
Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló törvénytervezet alapján az állambiztonsági hálózat működésével összefüggésben nyilvántartott személyek meghatározott adatai bárki számára online elérhetővé válnak. A tervezet elhagyja a "hálózati személy" fogalmát, és helyette olyan személyi kört határoz meg, amely azokat foglalja magában, akik nem megfigyeltként vagy áldozatként, hanem az állambiztonsági hálózat működésével összefüggésben kerültek az állambiztonsági nyilvántartásokba.
E cél megvalósítása érdekében az úgynevezett hatos kartonok, a B-dossziék, a B-naplók és a mágnesszalagok nem minősített leíró adatai - az áldozatok személyiségi és kegyeleti jogaira is figyelemmel - a törvény hatályba lépését követően közérdekből nyilvános adatként hozzáférhetővé válnak: a hatos kartonok és a mágnesszalagok nem minősített leíró adatai október 20-án, a B-dossziék és a B-naplók folyamatosan, de legkésőbb december 31-ig.
A kormany.hu-n olvasható közlemény szerint a törvény hatálybalépését követően a titkosszolgálatok kötelesek lesznek a náluk lévő valamennyi iratot, adatbázist átvizsgálni, és rövid határidővel dönteni arról, hogy a minősítést fenntartják-e vagy sem. Ha nem, az iratok átkerülnek a levéltárba, ahol a szakemberek elkezdik a szükséges elemzéseket és értékeléseket.
Azokat a dokumentumokat, amelyeknél a titokgazda a titkosítás fenntartását javasolja nemzetbiztonsági vagy más megalapozott érdekre hivatkozva, a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság fogja véleményezni, amelynek munkájában a nemzetbiztonsági szakemberek mellett történészek, levéltárosok és jogászok is részt vesznek.
Előírnák azt is, hogy mindenki köteles a törvény hatálya alá tartozó, jogellenesen birtokában lévő iratokat a jogszabály hatálybalépését követően átadni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának; ennek elmulasztása büntetőjogi következményekkel járhat.
A közlemény szerint első lépésben nyilvánossá váló úgynevezett hatos kartonok a hálózati személyek beszervezésével kapcsolatos adatokat tartalmazzák.
A szintén első lépésben nyilvánosságra kerülő mágnesszalagok olyan adathordozók, amelyekre 1990 januárjában a G-, H- és K-adattárat másolták át. A G-adattár az operatív nyilvántartást, a H-adattár a hálózati nyilvántartást, a K-adattár a Központi Kémelhárítási Adattár nyilvántartását tartalmazza. Ezeket rendszerezés nélkül, ömlesztve másolták át a szalagokra - olvasható a kormany.hu-n.
A feltárás második lépéseként a hálózatokkal kapcsolatba került emberek nevét, beszervezési aktáit és a róluk készült értékeléseket teszik közzé. Ezekből a dokumentumokból az derül ki, hogy kiktől gyűjtötték be az információkat a beszervezett személyek. Ezzel egyidőben, folyamatosan közzéteszik az úgynevezett B-dossziékból fennmaradt aktákat is - olvasható a közleményben.
A törvénytervezethez mellékelt tartalmi összefoglaló szerint a B-dosszié a beszervezett, illetve a sikertelenül beszervezni próbált személyre vonatkozó iratanyag összegyűjtésére szolgáló dosszié, a B-napló pedig a B-dossziék irattározásakor használt nyilvántartó könyv.
A kormany.hu-n arra is felhívták a figyelmet, hogy a megjelenő aktákból kitakarják a személyi azonosítókat és az olyan különösen érzékeny adatok, mint az egészségi állapot, a kóros szenvedély, a szexuális élet és irányultság. Ennek oka, hogy a jelentésekben szereplő megfigyelt személyek voltak az áldozatok, akiknek a személyiségi jogait védeni kell - indokoltak.
Az ügynökaktákban szereplők adatai jelenleg a haláluk után harminc évig védelem alatt állnak, a tervezet ellenben azt tartalmazza, hogy az adatok a halálozási évet követő öt év után anonimizálás nélkül megismerhetőek lesznek.
Az Országgyűlés várhatóan kedden határoz a Melléthei-Barna Márton (Tisza) által jegyzett, az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény módosításáról. A javaslat létrehozza a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottságot.
