Átlagosan 35 napot, a tavalyinál 7 nappal többet kell várni a betegeknek arra, hogy bejussanak a szakrendelésekre, azonban az egyes szakmák között nagyok a különbségek – derült ki a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség 2026 áprilisában készült, 23 szakterületet vizsgáló felméréséből.
Közleményük szerint több szakterületen történt javulás a tavalyi felméréskor mérthez képest, a kardiológiai ellátásban csaknem négy nappal csökkent az átlagos várakozás, a neurológia és a nőgyógyászat szakterületek pedig mintegy két nappal rövidebb listákat mutattak. A kardiológiai szakma esetében az adatfelvétel 12 éves története során most először csökkent a várakozási idő e szakmában – jegyezték meg.
Számos szakterületen markáns, 10 napnál is nagyobb növekedést mértek. A diabetológián 21 nap, nephrológián 19 nap, bőrgyógyászaton 17,6 nap, gasztroenterológián 13 nap és pszichiátrián 11,7 nap.
A leghosszabb betegfogadási idő továbbra is az endokrinológia szakrendeléseknél van, ahol átlagosan 85,4 napot kell várni egy időpontra. Ebben a szakmába a tavalyihoz képest 7 nap volt a növekedés.
A második leghosszabb betegfogadási idő a bőrgyógyászaté, ahol az idei 17,6 napos növekedéssel mostanra átlagosan 56,5 nap az átlagos betegfogadási lista hossza – írták.
A Medicina 2000 szövetség kiemeli, hogy a tavaly bekerült három új szakma – labor, érsebészet, mammográfia – közül a laborszolgáltatásnál az átlagos betegfogadási idő hossza két hétre (14,1 nap) csökkent több mint 4 nap javulással, ami mindenképpen jelzi az e területen tett kapacitásnövelő intézkedések hatékonyságát.
Az idei felmérésben megkérdezték a felmérést kitöltő intézményvezetőktől, hogy miben látják a betegfogadási lista csökkentésének lehetőségeit.
A válaszok sorában első helyen említették, hogy a rendelések 56 százalékában több szakorvos alkalmazását tartják fontosnak, 15 százalékában a háziorvosok részéről kevesebb beutalásra és autonómabb ellátásra lenne szükség. Továbbá a rendelések 14 százalékában a legfontosabb a teljesítményalapú finanszírozás bevezetése lenne az orvosoknál, nővéreknél.
Az intézményvezetők hat százaléka nyilatkozott úgy, hogy szankcionálni kellene a meg nem jelenő betegeket, három százalék pedig több szakdolgozóra és a járóbeteg irányítási rendszer (JIR) kiterjesztésére lenne szükség.
A Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség összesítése szerint a betegfogadási idők csökkentéséhez elsősorban a szakorvoshiány kezelése, a teljesítményfinanszírozás lehetőségének megteremtése, valamint a háziorvos kollégák autonómabb működése adhatna megoldást.
