Belföld

Magyar Péter: Tovább is szigorodhat az EU migrációs politikája

A miniszterelnök eredményesnek tartja a brüsszeli útját, és szerinte nem kizárt, hogy az ősszel megszűnhet a 7-es cikk szerinti eljárás Magyarország ellen. Az ősszel pedig a Tisza Párt csatlakozhat az Európai Néppárthoz.

Magyar Péter: Tovább is szigorodhat az EU migrációs politikája
Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök, Magyar Péter magyar miniszterelnök, Bart De Wever belga miniszterelnök és Rob Jetten miniszterelnök az Európai Tanács első napján
Fotó: ANP via AFP/ANP MAG/Jonas Roosens

Magyar Péter úgy látja, hogy a következő hetekben, hónapokban bevezetésre kerülő korrupciós intézkedések, a kekvák megszüntetése és az Integritás Hatóság megerősítése okafogyottá teszi az eljárást, ami még a Sargentini-jelentés nyomán indult el.

Kitért arra is, hogy a Bizottság már az Orbán-kormány alatt feloldotta bizonyos összegek zárlatát, amiért az Európai Parlament pert indított. Magyar Péter szerint, ha ebben az ügyben ítélet születne, az károsan érinthetné hazánkat, ezért arról is egyeztetett, hogy lehetőleg ezt az eljárást is szüntessék meg.

Mint mondta, csütörtökön találkozott a görög miniszterelnökkel, és megkérdezte tőle, hogyan tudott „Görögország ilyen sikeresen kilábalni a válságból?” Tárgyalt a horvát miniszterelnökkel is. – Meglehetősen rossz a viszony két ország között, aminek részben személyes okai voltak – mondta, hozzátéve: pártpolitikától függetlenül vannak vitás kérdések, például a MOL-INA-ügy, de most „van egy esély az újrakezdésre”. Leszögezte ugyanakkor: semmilyen olyan megállapodásba nem megy bele, ami káros lenne Magyarországra nézve.

Magyar Péter beszélt a finn miniszterelnökkel és az osztrák kancellárral is. – Elmondtam a kancellár úrnak, hogy nem látom egyelőre azt a haladást, ami az azbesztügyben elvárható lenne. Valódi egyeztetést és valódi vizsgálatot várunk – közölte a kormányfő. Külön kiemelte: a nemzetközi szabályok szerint a szennyező anyagokat a szennyezőnek vissza kell vennie, és Ausztria számára olcsóbb lenne, ha ezt gyorsan megtenné, mert amennyiben Magyarországon le kell tárolni az azbeszttartalmú kőzúzalékot, akkor az egész többe fog kerülni az osztrákoknak.

A miniszterelnök jelezte, hogy Robert Ficónál szóba hozta a Benes-dektrétumok ügyét, és egyetértettek abban, hogy „nem eszkalálni kell a helyzetet”, viszont Magyar Péter szerint mindenképpen a napirenden kell tartani a kérdést.

Mint mondta, volt egy külön megbeszélés, amelyen 16 tagállam képviselői vettek részt, ez az úgynevezett Kohézió Barátai formátum. Ennek a következő uniós költségvetési ciklus szerkezetének kialakítása miatt van jelentősége. Szintén 16 állam képviseltette magát az úgynevezett migrációs munkacsoport ülésén, ahol megfogalmaztak egy levelet, amely arról szól, hogy határozottabban kell fellépni az Európába irányuló illegális migrációval szemben. A levelet végül 19 tagállam nevében írták alá.

– Nem tudjuk elfogadni, hogy miközben nyilvánvaló hangulatváltozás van a migráció megítélése kapcsán, Magyarországnak továbbra is fizetnie kell a napi 1 millió eurós bírságot. Hiszen a tagállamok többsége most lényegében azért küzd, amiért minket elítéltek – mondta Magyar Péter.

Az Európai Tanács ülésére rátérve a miniszterelnök jelezte, hogy heves vita folyt a migrációról, amit azzal zártak le, hogy októberben folytatják. Mint kiderült, tanácsot is adott: szerinte a politika mindenütt nagy mértékben elszakadt a hétköznapi emberektől, a valóságtól, ezért azt javasolta, hogy a döntéshozók figyeljenek oda jobban az emberekre.

Ukrajna kapcsán történelminek nevezte azt a megállapodást, amit a közelmúltban megkötöttek, és megismételte, hogy szívesen találkozna Beregszázon Volodimir Zelenszkijjel. A Tanács ülésén azonban vita alakult ki, mert egyes tagállamok gyorsított eljárásban szeretnék felvenni az EU-ba Ukrajnát.

– Amit mi szerettünk volna elérni, hogy ne legyen olyan szövegrész a közös deklarációban, amely arra utal, hogy az első után hamarosan az összes klasztert megnyitják. Ennek például a Nyugat-Balkán országai számára sem lenne jó üzenete – összegezte a magyar kormány álláspontját, hozzátéve: a folyamat végén Magyarországon lesz egy ügydöntő népszavazás az ukrán csatlakozásról.

Végezetül Sulyok Tamásról is szó esett a sajtótájékoztatón. Magyar Péter felidézte: a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult, a beadványt a testület már a jövő héten tárgyalta volna, de – a miniszterelnök szavai szerint – több alkotmánybíró „fellázadt”. Heten azt mondták, hogy nem vesznek részt ebben a történetbe. A kormányfő szerint ezzel Sulyok Tamás „alkotmányos válságot idézett elő”, így pedig már „biztosan nem maradhat” államfő.

Közölte azt is, hogy törvényi erővel befagyasztják a polgármesterek bérét és megvonják tőlük a költségtérítést.

Kérdésre válaszolva Magyar Péter azt mondta: több tagállamnak vannak problémái a migrációs paktummal, ezért nem az sem lenne meglepő, ha a jövőben felülvizsgálnák, és tovább szigorítanák.

Ugyancsak kérdésre válaszul a miniszterelnök azt hangsúlyozta: az Európai Uniónak szüksége van valódi vezetésre és víziókra, valamint arra, hogy az „adott esetben senki által meg nem választott brüsszeli tisztviselők” és az emberek között valódi kapcsolat legyen.

Kapcsolódó írásaink