Egy tényleg minden időkre szóló barátság?

– Magyarország 2023-ban és 2024-ben is az Európába irányuló kínai közvetlen külföldi befektetések legnagyobb részét fogadta. Ebből a tényből kiindulva természetes a kérdés: válhat-e még erősebbé a magyar–kínai együttműködés a következő években?

– Valójában 2025-öt is beleszámítva Magyarország immár harmadik egymást követő évben a kínai Európába irányuló befektetések legfontosabb célországa. A két ország közötti hagyományos barátság hosszú múltra tekint vissza, és a kínai–magyar együttműködés mindig a politikai bizalmon, a kedvező befektetési környezeten, az ipari alapokon és a földrajzi előnyökön nyugodott.

A jövőre tekintve a kínai–magyar együttműködés további erősítésének kulcsa az, hogy a felek folyamatosan mélyítsék a párbeszédet a közösen fontos kérdésekben, valamint állandóan keressék és bővítsék a közös érdekek találkozási pontjait. Továbbra is ragaszkodnunk kell a kölcsönös tisztelet, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök elvéhez, elő kell mozdítanunk fejlesztési stratégiáink magas szintű összehangolását, és a bonyolult, gyorsan változó nemzetközi környezetben fenn kell tartanunk a stratégiai kommunikációt és együttműködést. Közösen kell megőriznünk a nyitott és befogadó nemzetközi együttműködés légkörét.

A 15. ötéves terv programja iránymutatást ad Kína következő öt évének fejlődéséhez. Kína továbbra is kitart a külvilág felé történő nyitás és a nyitott gazdaságpolitikája mellett, ami új lehetőségeket teremt a kínai–magyar együttműködés számára is. Amennyiben továbbra is a közös érdekekre összpontosítunk, és tiszteletben tartjuk egymás alapvető érdekeit és kiemelt aggályait, a kínai–magyar minden időjárási körülmények között működő átfogó stratégiai partnerség bizonyosan magasabb szintre lép, és még több kézzelfogható jólétet hoz mindkét ország népe számára.

– Hogyan vált Magyarország ennyire vonzó célponttá a kínai befektetők számára?

– Kína magyarországi nagyköveteként gyakran hallom a következő kérdést: az Európai Unió számos tagállama közül miért éppen Magyarországot részesítik előnyben a kínai vállalatok? Kétségtelen, hogy Magyarország gazdag és ragyogó történelmi-kulturális öröksége, szorgalmas és kitartó nemzeti karaktere, innovatív és alkotó szelleme, valamint Keletet és Nyugatot összekötő kedvező földrajzi elhelyezkedése egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy az ország vonzó célponttá váljon a külföldi befektetések számára. Úgy vélem azonban, hogy ezek inkább csak további előnyök.

A több ezer milliárd forintos beruházások nem csekély összegek. Hogy a kínai vállalatok mégis elhatározzák magukat, és hosszú távon Magyarországon telepedjenek meg, annak alapvető oka valójában egyetlen szóval foglalható össze: megbízhatóság és biztonságérzet. Ez a megbízhatóság és biztonságérzet a két nép között régóta fennálló hagyományos barátságból fakad; abból a mély politikai bizalomból, amely a diplomáciai kapcsolatok felvétele óta eltelt 77 év során alakult ki; Magyarország hosszú távon következetes, Kína-barát politikájából; valamint abból a kedvező várakozásból, amelyet a vállalatok a magyarországi üzleti környezettel kapcsolatban táplálnak.

Ugyanakkor a kínai vállalatok is arra törekednek, hogy a jogszabályoknak megfelelő működés, a munkahelyteremtés és a helyi közösségekbe való beilleszkedés révén hozzájáruljanak Magyarország gazdasági és társadalmi fejlődéséhez, és ezzel a magyar emberek számára is megteremtsék ezt a megbízhatóságot és biztonságérzetet.

– A magyar–kínai kapcsolatokat tisztán üzleti alapú kapcsolatrendszerként írná le, vagy úgy látja, hogy kulturális és tudományos nyitásról, illetve a kínai és a magyar társadalom közötti szorosabb kölcsönös érdeklődésről is beszélhetünk?

– Magyarország az egyetlen olyan európai uniós tagállam, amely Kína számára „minden körülmények között” stratégiai partnernek számít. E kapcsolat szélessége és mélysége messze túlmutat a gazdasági együttműködésen: magában foglalja a politikai bizalmat, a kereskedelmi és befektetési kapcsolatokat, a tudományos és technológiai innovációt, valamint a kulturális és emberi kapcsolatok fejlesztését is. Mindez pótolhatatlan szerepet játszik a kínai–magyar kapcsolatok fejlődésében.

A kulturális kapcsolatok terén jelenleg Kínában több mint tíz egyetem kínál magyar nyelvi képzést, míg Magyarországon hét Konfuciusz Intézet működik. Számos magyar egyetem külön szakokat és képzési programokat indított a kínai nyelv, a kínai kultúra és a kínai tanulmányok oktatására. Ezek jelentős számú olyan szakembert képeztek, akik jól ismerik mindkét ország nyelvét és kultúráját. A csárdás tánc és a Hősök terén gitározó magyar zenészek emlékezetes szereplői voltak a kínai Tavaszi Fesztivál Gálaműsornak, míg olyan kínai kulturális rendezvények, mint az „Öröklét Őrei - Az első kínai császár agyagkatonái ” vagy a „Tea és a világ – kulturális találkozások” programsorozat nagy sikerrel kerültek megrendezésre Magyarországon, és széles körű érdeklődést váltottak ki a helyi lakosság körében.

A tudományos és technológiai együttműködés területén a Kínai–Magyar Tudományos és Technológiai Együttműködési Vegyes Bizottság már tíz alkalommal tartotta meg rendes ülését. A két fél folyamatosan mélyíti együttműködését a kutatók közötti csereprogramok, a közös kutatás-fejlesztési projektek, a közös laboratóriumok létrehozása, az innovációs platformok fejlesztése, valamint a helyi és regionális együttműködések terén. Ahogy az együttműködés és a kapcsolatok minden területen egyre mélyebbé válnak, a két társadalom érdeklődése is folyamatosan növekszik egymás iránt. Ez újabb és újabb lendületet ad a kínai–magyar kapcsolatok fejlődésének.

– A magyar belpolitika április 12. után új szakaszba lépett. Lehet-e ennek bármilyen hatása a magyar–kínai együttműködés folytatására?

– Kínát és Magyarországot hagyományosan szoros baráti kapcsolatok kötik össze, amely a különböző korszakok változásainak és kihívásainak próbáját kiállva mindvégig egészségesen és stabilan fejlődtek. A diplomáciai kapcsolatok felvétele óta eltelt 77 év során a két fél következetesen a kölcsönös tisztelet, az egyenlő bánásmód, valamint a kölcsönösen előnyös együttműködés elveit követte, ezzel példát mutatva az új típusú nemzetközi kapcsolatok kialakításában. A Kínával fenntartott baráti kapcsolatok elmélyítése és a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztése mára a magyar politikai pártok és a társadalom különböző szereplői körében is széles körű konszenzust élvez.

A kínai fél mindig tiszteletben tartotta a magyar nép választását. Gratuláló táviratában Li Qiang miniszterelnök úr kijelentette, hogy Kína kész Magyarországgal együttműködve előmozdítani a kínai–magyar kapcsolatok tartós és kiegyensúlyozott fejlődését. Magyar Péter miniszterelnök első nemzetközi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy Kína a világ egyik legfontosabb és legerősebb országa, Magyarország pedig nyitott a Kínával folytatott pragmatikus együttműködésre.

Magyarország az Európai Unió fontos tagállama. Kína következetesen támogatja az európai integráció folyamatát, és örömmel látja, hogy Európa megőrzi önállóságát, egységét, stabilitását és jólétét. Magyarország Európához fűződő kapcsolatai, valamint a Kínával való együttműködése teljes mértékben párhuzamosan és egymást erősítve fejlődhetnek. A jövőben Kína kész tovább erősíteni a kapcsolattartást és a párbeszédet a magyar társadalom minden szereplőjével, elmélyíteni a gyakorlati együttműködést, előmozdítani a kétoldalú kapcsolatok stabil és egészséges fejlődését, és ezáltal még több kézzelfogható előnyt biztosítani mindkét ország népe számára.

– Volt-e már alkalma találkozni az új magyar kormány vezetőivel? Ha igen, milyen témákról esett szó, és hogyan jellemezné a találkozók légkörét?

– Az új országgyűlés megalakulását követően a két ország vezetői között már létrejöttek az első kapcsolatok, és a nagykövetség is megkezdte az előzetes egyeztetéseket az új parlamenttel és kormánnyal. Az új országgyűlés május 9-i alakuló ülésén lehetőségem nyílt arra, hogy személyesen és baráti légkörben eszmét cseréljek több magas rangú parlamenti és kormányzati vezetővel, köztük Forsthofer Ágnes házelnökkel, Magyar Péter miniszterelnökkel, Orbán Anita miniszterrel és Kapitány István miniszterrel.

Meghívást kaptam továbbá a Külügyminisztérium május 12-én megrendezett, a külföldi diplomáciai képviseletek vezetői számára tartott fogadására is, ahol ismét lehetőségem volt eszmecserét folytatni Orbán külügyminiszterrel a kínai–magyar kapcsolatok további fejlesztéséről. E megbeszéléseket rendkívül pozitív és baráti légkör jellemezte, ami jól tükrözte a felek közös törekvését arra, hogy párbeszéd útján erősítsék a Kínával kapcsolatos kommunikációt, feltárják és bővítsék a közös érdekek metszéspontjait, valamint előmozdítsák a kínai–magyar kapcsolatok magas színvonalú fejlődését, ami kedvező feltételeket és szilárd alapot biztosított a jövőbeni kétoldalú együttműködés további elmélyítéséhez.

– Azért is kérdezem ezt, mert az elmúlt években a kínai beruházások és hitelek időnként a magyar belpolitikai viták részévé váltak. Az egyik leggyakrabban felmerülő aggály a környezetvédelemmel és az esetleges szennyezéssel kapcsolatos.

– A kínai fél következetesen megköveteli a Magyarországon beruházó és működő kínai vállalatoktól, hogy szigorúan tartsák be a helyi jogszabályokat és előírásokat, jogszerűen és szabályszerűen végezzék üzleti tevékenységüket, valamint maradéktalanul eleget tegyenek környezetvédelmi és társadalmi felelősségvállalási kötelezettségeiknek. A környezetvédelem nemcsak a helyi közösségek jóléte szempontjából kiemelkedően fontos, hanem a kínai vállalatok nemzetközi megítélését és fenntartható külföldi fejlődését is alapvetően befolyásolja. Egyúttal a kínai–magyar gyakorlati együttműködés hosszú távú, egészséges fejlődésének is fontos garanciája.

Az elmúlt években a kínai vállalatok aktívan érvényesítették a zöld fejlődés elveit. A projektek tervezése, kivitelezése és üzemeltetése során folyamatosan növelték környezetvédelmi beruházásaikat, szigorúan végrehajtották a környezeti hatásvizsgálatokkal, a szennyezés megelőzésével és csökkentésével, valamint az energiahatékonysággal és a kibocsátások mérséklésével kapcsolatos előírásokat. Céljuk, hogy összhangot teremtsenek a gazdasági, társadalmi és környezeti előnyök között.

A szomszédos Németországban például a Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) gyára már közel öt éve működik hivatalosan, és működése során bizonyítottan kedvező környezetvédelmi eredményeket ért el. A környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések kezelésében mindig a tényeken alapuló megközelítés, valamint a jogszabályok és előírások szigorú betartásának elvét követjük. Arra törekszünk, hogy közösen óvjuk a kedvező ökológiai környezetet és a kínai–magyar együttműködés eredményeit, ezáltal megfelelő feltételeket biztosítva a kínai vállalatok magyarországi beruházásaihoz és működéséhez.

Az egyes konkrét ügyek kapcsán a kínai vállalatok folyamatosan együttműködnek a magyar hatóságok felügyeleti követelményeinek teljesítésében, és nyitottak arra, hogy párbeszédet folytassanak a magyar kormányzati szervekkel, szakmai intézményekkel, helyi közösségekkel és más érintett szervezetekkel, valamint részletes tájékoztatást nyújtsanak számukra. Ugyanakkor a környezetvédelem összetett és magas szintű szakmai ismereteket igénylő terület. A tényleges helyzet feltárásához átfogó és alapos vizsgálatokra van szükség, és a felmerülő kérdések kizárólag a jogi keretek között, a tények teljes körű tisztázását követően oldhatók meg.

– Előretekintve: vannak-e olyan új programok, projektek vagy beruházások, amelyek már tervezési szakaszban vannak, vagy közel állnak a megvalósításhoz, és amelyekről néhány részletet is meg tudna osztani velünk?

– A kínai fél mindig is kiemelt jelentőséget tulajdonított a Magyarországgal folytatott együttműködésnek. A két ország között jelentős együttműködési potenciál rejlik a kereskedelem, a beruházások, a zöld átállás, valamint a digitalizáció területén. Jelenleg a Magyarországon beruházó kínai vállalatok tevékenysége számos ágazatra kiterjed, többek között a pénzügyi szolgáltatásokra, a távközlésre, az infrastruktúra-fejlesztésre, a vegyiparra, a logisztikára, a légi közlekedésre, a kulturális és turisztikai szektorra, az autóiparra és autóalkatrész-gyártásra, valamint az akkumulátoriparra. A kínai befektetések az ENSZ Nemzetközi Ágazati Osztályozási Rendszere (ISIC) által meghatározott 21 iparágból összesen 19-et érintenek.

A mesterséges intelligencia, a zöldenergia-technológiák és a robotika olyan feltörekvő iparágak, amelyek mindkét ország számára kiemelt jelentőséggel bírnak. A Unitree Robotics humanoid robotjai már bemutatkoztak Magyarországon, míg a Zeekr önvezető járművei jelenleg Budapesten végeznek teszteket. A jövőben Kína továbbra is támogatni fogja a Magyarországon működő kínai vállalatok tevékenységének diverzifikálását, valamint ösztönözni kívánja az együttműködést a magyar kis- és középvállalkozásokkal az ellátási és értékláncok integrációja érdekében. Ezzel tovább erősödhet a két ország közötti egyenlőségen és kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés.

– Az Európai Unió a közelmúltban ismét napirendre tűzte a Kínával kapcsolatos kereskedelmi kérdéseket, mondván a jelenlegi kereskedelmi és beruházási kapcsolat fenntarthatatlan. Egyes tagállamok arra szólították fel az EU-t, hogy hozzon szigorúbb kereskedelmi intézkedéseket az általuk „tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak” nevezett jelenségekkel szemben, miközben az Európai Bizottság iparpolitikával foglalkozó szervei jelezték, hogy bővíteni kívánják az EU szakpolitikai eszköztárát a Kína és Európa közötti „kereskedelmi egyensúlytalanságok” kezelésére. Hogyan látja Kína a kínai–európai uniós kapcsolatokat, különösen a kínai–uniós gazdasági és kereskedelmi együttműködést?

– Azóta, hogy Kína és az Európai Unió több mint ötven évvel ezelőtt diplomáciai kapcsolatokat létesített, a kínai–európai átfogó stratégiai partnerség nemcsak mindkét fél fejlődését segítette elő, hanem a világ békéjéhez és jólétéhez is hozzájárult. A kínai fél mindig stratégiai és hosszú távú perspektívából tekint az Európával fennálló kapcsolataira. Kína úgy véli, hogy Európa a többpólusú világrend egyik meghatározó pólusa, valamint a kínai típusú modernizáció megvalósításának kulcsfontosságú partnere.

A tavalyi év vége óta a kínai–európai magas szintű kapcsolattartás egyre aktívabbá vált. Sorra látogattak Kínába olyan európai vezetők, mint Pedro Sánchez, Emmanuel Macron, Micheál Martin, Petteri Orpo és Friedrich Merz. Emellett az Európai Parlament küldöttsége nyolc év után ismét ellátogatott Kínába. A felek közötti párbeszéd és koordináció egyre szorosabbá vált, ami új lendületet adott a kínai–európai kapcsolatok fejlődésének. Megfigyeltem, hogy Friedrich Merz német kancellárnak a kínai robotokkal közösen táncoló videója jelentős figyelmet és elismerést kapott az európai közösségi médiában. Ez jól tükrözi azt az érdeklődést és támogatást, amelyet az európai lakosság a kínai–európai barátság és együttműködés iránt tanúsít.

A nemzetközi kereskedelem kölcsönös választáson alapul; nem létezik olyan helyzet, amelyben valamelyik fél ráerőltetné termékeit a másikra. A kínai–európai gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok lényege a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés. Kína soha nem törekedett tudatosan kereskedelmi többlet felhalmozására Európával szemben. Ha valaki kizárólag az árukereskedelmet vizsgálja, miközben figyelmen kívül hagyja a szolgáltatáskereskedelmet és a befektetésekből származó jövedelmeket; ha csak a kereskedelmi statisztikákat nézi, de nem veszi figyelembe a kereskedelem szerkezetét és a profitok tényleges áramlását; vagy ha csak a Kínából származó importot látja, miközben figyelmen kívül hagyja a saját exportkorlátozásait, akkor könnyen juthat a kereskedelmi „egyensúlytalanságról” szóló egyoldalú következtetésekre.

Akár a „kockázatcsökkentésről” (de-risking), akár a „függőség mérsékléséről” (de-dependency), akár az úgynevezett „kereskedelmi egyensúlyról” van szó, ezek a megközelítések valójában a protekcionizmus különböző formái. Az ilyen intézkedések csak az európai fogyasztók érdekeit sértik, növelik a vállalatok költségeit, és hosszú távon gyengítik az ipar versenyképességét. Az Európai Unió számára Kína lehetőség, nem pedig fenyegetés. A kölcsönös előnyök kizárólag együttműködés révén érhetők el. Az európai félnek átfogóan és objektíven kell szemlélnie a kínai–európai gazdasági kapcsolatokat, és következetesen tiszteletben kell tartania a szabadkereskedelem melletti vállalásait.

A kínai fél ugyanakkor szorosan figyelemmel kíséri az európai intézkedések alakulását, és szükség esetén megteszi a megfelelő lépéseket jogos érdekeinek védelme érdekében.