Kína és az Egyesült Államok összecsap

Az 1989. június 4-én a pekingi központi téren és környékén történt eseményeket, amikor a kínai csapatok tüzet nyitottak a diákok által vezetett demokráciapárti tüntetések befejezésére, nem vitatják meg nyilvánosan Kínában, és az évfordulót hivatalosan ismerik el.

Rubio szerdán azt mondta, hogy Peking cenzúrája nem törölheti el a katonai támadás emlékeit.

„Azok, akik feláldozták magukat, hogy fenntartsák elidegeníthetetlen szabad véleménynyilvánítási és békés gyülekezési jogaikat, egy nap elismerik” – mondta az Egyesült Államok vezető diplomatájának múltbeli gyakorlatát követő nyilatkozatában.

A kínai külügyminisztérium szóvivője, Mao Ning azt mondta, hogy a kormány már régóta „egyértelmű következtetést vont le” a „nyolcvanas évek végén bekövetkezett politikai zűrzavarról”, megismételve Peking álláspontját.

„Kína határozottan elégedetlen és határozottan ellenzi, hogy az Egyesült Államok eltorzítsa a történelmi tényeket, bemocskolva Kína politikai rendszerét és fejlődési pályáját” – mondta Mao Rubio nyilatkozatáról.

Azzal is vádolta az Egyesült Államokat, hogy „a demokrácia és az emberi jogok ürügyén” beavatkozik a kínai belügyekbe, és megvédte Peking „kínai jellemzőkkel rendelkező szocializmusának útját”.

A megtorlás nyilvános megemlékezése a tengerentúli városokban zajlik, köztük Tajpejben, ahol a magas rangú tajvani kormányzati vezetők gyakran említik az évfordulót, hogy kritizálják Kínát, amely a demokratikusan kormányzott Tajvant saját területének tekinti.

Lai Ching-te tajvani elnök Facebook-oldalán azt írta, hogy egy igazán nagyszerű országnak „nem szabad vakon hinnie a katonai erőben, vagy részt vennie a militarizmusban”.

„Őszintén remélem, hogy Kína szembeszállhat a 37 évvel ezelőtti június 4-i incidenssel, elismerheti az igazságot, enyhítheti a fájdalmat, és megnyithatja az ajtót a megbékélés és a párbeszéd előtt” – tette hozzá.

A kínai Tajvani Ügyek Hivatala nem reagált arra a kérésre, amelyben kommentálták Lai megjegyzéseit.

Kína „szeparatistának” nevezi Lai-t, és több ajánlatot is visszautasított tőle. Azt mondja, csak a tajvani emberek dönthetnek a jövőjükről.

A kínai tankok 1989. június 4-én hajnal előtt gördültek be a Tienanmen térre, és hetekig tartó demokráciapárti tüntetéseket számoltak fel.

Kína soha nem adta meg a teljes halálos áldozatok számát, de a jogvédő csoportok és a tanúk szerint ez a szám több ezer lehet. Kína a tüntetéseket a kormányzó Kommunista Párt megdöntésére törekvő ellenforradalmárokra fogta.

Hongkongban, ahol a város Victoria Parkjában évente több tízezer embert vonzott a gyertyafényes virrasztás, a nyilvános megemlékezések véget értek, miután Peking 2020-ban nemzetbiztonsági törvényt vezetett be.

A park futballpályáit inkább egy többnapos regionális élelmiszer- és kulturális bazárrá alakították át, amelyet a Peking-párti csoportok negyedik éve tartanak.

Chan Po-yingot, egy hongkongi aktivistát és a most feloszlatott Szociáldemokraták Ligája demokráciapárti csoportjának utolsó elnökét egy rendőrségi furgon vitte el, miután egy sárga virágot tartott a Victoria Park közelében.

„Ma június 4-e van, egy különleges dátum. Abszurd, hogy egy ember, aki egyetlen virágot tart, ekkora figyelmet kaphat a riporterektől és a rendőrségtől” – mondta Chan, mielőtt a rendőrség megállította.

A közelben a rendőrség letartóztatott egy gyertyával a kezében egy férfit „rendetlen magatartás” miatt.

Csütörtökön még több virrasztásra is sor került a világ számos városában – adta hírül a Reuters.

Az interneten a kínai brit nagykövetség egy 16 másodperces animációt tett közzé az X-en, tisztelegve az egyetlen azonosítatlan ember előtt, aki híresen akadályozta a tankokat. A klipnek nem volt narrációja, de lejátszotta a „L'Internationale” felvételét, egy kommunista himnuszt, amelyet a tüntetők széles körben énekeltek.