Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök ezen a héten Washingtonban találkozik, miközben az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági és technológiai verseny továbbra is intenzív.
A találkozó célja elsősorban a két ország közötti törékeny kapcsolatok stabilizálása lehet, miközben egyik fél sem számít átfogó megállapodásra. A két vezető harmadik alkalommal találkozik Trump második elnöki ciklusának kezdete óta, Hszi látogatása pedig tíz év után az első washingtoni útja.
A két ország tavaly jelentős kereskedelmi konfliktuson ment keresztül, amelynek során kölcsönösen rendkívül magas vámokat vetettek ki egymás termékeire. A feszültség később enyhült, és a felek elkerülték az olyan átfogó büntetőintézkedéseket, amelyek ismét komolyabb kereskedelmi háborúhoz vezethettek volna. A versengés azonban nem szűnt meg: Washington és Peking továbbra is korlátozza bizonyos technológiák és termékek kereskedelmét, valamint egyes vállalatokat is szankciókkal vagy feketelistára helyezéssel sújt.
A konfliktus egyik legfontosabb új területe a mesterséges intelligencia. Az Egyesült Államok korlátozza a legfejlettebb AI-chipek Kínába irányuló exportját, miközben Washington azzal vádolja egyes kínai fejlesztőket, hogy amerikai mesterségesintelligencia-modellekből próbálnak technológiai előnyhöz jutni. Peking szerint az ilyen, úgynevezett desztillációs technikákat amerikai vállalatok is alkalmazzák, és azzal vádolja Washingtont, hogy monopolizálni próbálja az AI-ipart. A versengés ellenére azonban a két fél bizonyos együttműködés lehetőségét is keresi: Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint Washington egy olyan értesítési mechanizmust javasolt, amelynek segítségével a felek tájékoztathatnák egymást a nemzetbiztonságot érintő mesterségesintelligencia-incidensekről.
A kereskedelmi konfliktus is folytatódik, csak célzottabb formában. Az Egyesült Államok kínai távközlési és megfigyelési eszközöket, robotikai és dróntechnológiákat, valamint egyes vállalatokat korlátoz, miközben Kína exportkorlátozásokkal válaszolt bizonyos dróntechnológiák esetében, és amerikai vállalatokat is feketelistára helyezett. A felek így igyekeznek fenntartani a vezetői szintű párbeszédet, miközben a technológiai és gazdasági versengés továbbra is zajlik.
A tárgyalásokon Irán és Tajvan kérdése is fontos szerepet kaphat. A Trump-kormányzat igyekszik gazdaságilag elszigetelni Iránt, Kína azonban fenntartja a jogát arra, hogy kereskedjen Teheránnal, és Peking továbbra is Irán egyik legfontosabb olajvásárlója és kereskedelmi partnere. Tajvan pedig továbbra is az amerikai–kínai kapcsolatok egyik legérzékenyebb kérdése: Peking saját területének tekinti a szigetet, miközben az Egyesült Államok törvény alapján támogatja Tajvan önvédelmi képességeit.
A találkozó ezért elsősorban nem egy nagy áttörésről szólhat, hanem arról, hogy Washington és Peking képes-e fenntartani a párbeszédet és elkerülni a kapcsolatok újabb súlyos romlását. A két ország között továbbra is jelentős nézeteltérések vannak a kereskedelem, a mesterséges intelligencia, a technológiai export, Irán és Tajvan ügyében, ugyanakkor mindkét fél érdeke a kapcsolatok bizonyos fokú stabilitásának fenntartása - írja a AP.
