Belföld
Folytatódnak a miniszteri meghallgatások az Országgyűlésen
Tisztább és átláthatóbb rendszer kialakítása a cél minden területen
Kátai-Németh Vilmos hangsúlyozta, ma Magyarországon 1,8 millió ember él funkcionális korlátozással és 640 ezren súlyos fogyatékossággal, ezért sürgető feladat az új kormány számára az akadálymentesítés fejlesztése, többek között az oktatás és az egészségügy terén és a munkaerőpiacon.
A Tisza-kormány át kívánja világítani a gyermekvédelmi rendszert és párbeszédet kezdeményez az ágazatban dolgozókkal – tette hozzá.
A miniszterjelölt fontosnak nevezte a szociális háló erősítését, mert jelenleg 3 millió magyar él a mélyszegénység kockázatával és 500 ezer gyermek mélyszegénységben, erősíteni kívánják az egyszülős családok támogatását és az idősgondozás intézményrendszerét is.
Az esélyegyenlőség erősítése érdekében növelni fogják a nők szerepét a közéletben, újjáélesztik az egyenlő bánásmód hatóságot, bevezetik az egyenlő bánásmód és a gyermekvédelmi ombudsman intézményét – sorolta Kátai-Németh Vilmos.
A politikus felidézte: 16 éves korában vesztette el a látását, ezért személyesen is megtapasztalta, hogy milyen hátrányokkal kell szembenéznie a fogyatékkal élőknek az élet számos területén, a többi között az akadálymentesség hiánya, a munkaerőpiac korlátai miatt, vagy azért mert a tananyagok többsége nem áll a látássérült emberek rendelkezésére.
Elmondta: amikor pedig kiderültek a súlyos visszaélések, a szőnyeg alá akarták söpörni a problémákat, majd végül elkezdték az áldozatok hibáztatását. Ezért a Tisza Párt teljes körűen ki fogja vizsgálni a gyermekbántalmazási ügyeket és felelősségre vonják a bűnösöket. Továbbá a politikai kampányokat ki kell zárni a gyermekvédelemből – tette hozzá.
A szociális támogatásoknak a valóban rászorulókat kell szolgálnia a jövőben – folytatta –, továbbá meg kívánják erősíteni az idősgondozás, az otthonápolás rendszerét és a hátrányos helyzetű gyermekek támogatása érdekében megkezdik a tanévkezdési támogatás folyósítását.
A Tisza-kormány június 1-től megtiltja az Európai Unión kívülről érkező vendégmunkások beáramlását. Cél a jelenleg kiszolgáltatottságra épülő közfoglalkoztatási rendszer átalakítása, illetve a szakszervezetek és a munkavállalói jogok megerősítése is – közölte.
Hozzáfűzte, hogy szigorúan kell ellenőrizni a jövőben a Fidesz által Magyarországra telepített üzemek működését és amennyiben egészségkárosítást- vagy környezetszennyezést tapasztalnak, fel kell függeszteni a működésüket.
Az ülésen a fideszes és kereszténydemokrata képviselők elsősorban arról érdeklődtek a miniszterjelöltnél, hogy az új kormány meg fogja-e őrizni a korábbi kormányok vívmányait, a családtámogatások rendszerét, a közfoglalkoztatást, a nők 40 intézkedést, az otthonteremtési támogatásokat és az adókedvezményeket. A tiszás képviselők pedig a hajléktalanok és a cigányság helyzetének javítását kérték a miniszterjelölttől. Balogh Mihály roma származású tiszás képviselő szégyennek nevezte, hogy a Mi Hazánk képviselői kivonultak a parlament alakuló üléséről a roma himnusz alatt és azt mondta, hogy a Mi Hazánk a kirekesztés melegágya. Majd feltette a kérdést Dúró Dórának (Mi Hazánk): nem zavarja-e, hogy vele egy teremben kell ülnie, ám mielőtt Dúró Dóra válaszolhatott volna, a levezető elnök figyelmeztette a képviselőket a személyeskedés mellőzésére.
Kátai-Németh Vilmos válaszában hangsúlyozta, hogy szerzett jogokat senkitől nem fognak elvenni, amit a Tisza Párt programja is tartalmaz. Ugyanakkor meg kívánják könnyíteni a kórházban hagyott csecsemők örökbefogadását, erősíteni kívánják a fogyatékkal élők foglalkoztatásának támogatását, a romákat pedig minden olyan jog megilleti ami valamennyi magyar állampolgárt. Szerinte a népességcsökkenés megállításához hozzájárulhat a Tisza Párt által teremtett légkör, hiszen máris sok fiatal döntött a hazatérés mellett. A hajléktalanság növekedése pedig a Fidesz szociálpolitikájának csődje – mondta a politikus.
Az ülésen 6 igen szavazattal, a kereszténydemokrata Máthé Zsuzsa nem szavazata mellett, a bizottság alkalmasnak találta Kátai-Németh Vilmost a miniszteri pozíció betöltésére. A többi képviselő nem szavazott.
Görög Márta expozéjában hangsúlyozta, olyan rendszert kell építeni, amelyben a független igazságszolgáltatás és a korrupcióval szembeni zéró tolerancia a mindennapok megtapasztalható valósága.
A tárca főbb feladatait sorolva elmondta, megerősítik a bíróságok és ügyészségek függetlenségét, javítják a dolgozók munkakörülményeit, egyszerűsítik az eljárásokat, csökkentik a túlzott mértékű eljárási díjtételeket, felülvizsgálják a sarkalatos törvényeket és a jogász hivatásrendeket, módosítják a választási rendszert, átalakítják a végrehajtási rendszert, leszűkítik a kötelezően igénybe veendő közjegyzői szolgáltatások körét, rendezik a devizahitelesek helyzetét, megteremtik az európai ügyészséghez való csatlakozás feltételeit, visszavezetik Magyarországot az európai kultúra fősodrába.
„Olyan államot kell építeni, amely minden döntésével bizonyítja, hogy a képességnek és teljesítménynek van értelme, ahol a törvény ereje mindenki számára védelmet és egyenlő mércét jelent, ahol az igazság nem kevesek kiváltsága, hanem társadalmi együttélésünk szent és sérthetetlen nemzeti minimuma” – fogalmazott Görög Márta.
Úgy folytatta: elkezdik egy, a nemzet egységesítését célzó alkotmányozási folyamat előkészítését. Az alkotmányos stabilitás jövőnk záloga – jelentette ki. Hozzátette: annak érdekében, hogy demokratikusabb, stabilabb alkotmányos rendszer alakuljon ki, új, széleskörű konszenzuson alapuló alkotmányt alakítanak ki.
Az európai uniós források kapcsán közölte: a források feltételeinek teljesítése, úgy, mint a jogállamiság biztosítása, a korrupcióval szembeni zéró tolerancia, illetve az átláthatóság, elszámoltathatóság biztosítása a magyar kormánynak is érdeke. „Célom a jogállamiság kereteinek olyan helyreállítása, amely az európai jogi stratégiának érdemi, hatékony érvényesülését jelenti” – magyarázta.
Görög Márta fontosnak nevezte a közbeszerzési szabályok módosítását, továbbá beszámolt arról, hogy radikálisan korlátozni fogják az igazságügyi tárca által engedélyezett megfigyelési kört, visszahelyezve ezt a nyomozati bírói hatáskörbe.
Hangsúlyozta, az igazságügyi tárca működésének központjában a folyamatos szakmai párbeszédnek kell állnia. Fontosnak nevezte, hogy érdemi szakmai egyeztetés előzze meg az intézkedéseket. Kitért arra is, hogy ami jó, azt nem szeretnék a rendszerből kivonni.
Görög Márta elmondta, a minisztérium hivatása a társadalom szolgálata, ami elsősorban minőségi jogalkotáson és a közbizalom erősítésén keresztül valósul meg. „A tárca feladata nemcsak a kormányzati célkitűzések megvalósítása, hanem olyan koherens jogrendszer kiépítése, amely a jogállamiság és a hatékonyság elvét egyszerre érvényesíti” – fűzte hozzá.
Rögzítette: olyan jogi környezet kialakítása a cél, amely védelmet nyújt a társadalom valamennyi tagjának, keretet ad az ország fejlődésének.
A miniszterjelölt szavai szerint az a cél, hogy az igazságszolgáltatás emberközpontúvá, elérhetővé, hatékonnyá váljon, gyors és hatékony védelmet nyújtson. „Ne elvont szabályrendszer, hanem erkölcsi kapaszkodó is legyen” – mondta.
Kiemelte: az elmúlt években politikai nyomás, túlterheltség, finanszírozási bizonytalanság egyszerre nehezedett a bírói szakmára, a nem megfelelő körülmények, az eljárások lassulása az állampolgárok számára is mindennapi problémává vált.
Olyan jogszabályi környezetet kell teremteni, amely garantálja a közélet tisztaságát, az intézményrendszer politikamentes működését – szögezte le a miniszterjelölt, aki jelezte: az igazságügyi tárca szerepet kíván vállalni a korrupcióellenes intézményrendszer megerősítésében, a visszaéléseket kivizsgálják.
Görög Márta rögzítette: a jogállamiság keretei között, alkotmányos garanciák mentén fognak minden döntést meghozni.
Tarr Zoltán kiemelte, hogy teljes körűen átvilágítják az NKA-t.
Az új kulturális kormányzat teljes körűen átvilágítja a Nemzeti Kulturális Alap működését, és stabilizálja a közvetlen támogatási rendszert – mondta a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelölt kedden, az Országgyűlés művelődésügyi bizottságában tartott meghallgatásán.
Tarr Zoltán a tervezett kulturális intézkedések közé sorolta, hogy megszüntetik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot, újraindítják a párbeszédet a színházi szakmában, helyreállítják a művészeti felsőoktatás szakmai autonómiáját, megszüntetik a könyvpiacot sújtó indokolatlan szabályozásokat.
„Megszüntetjük azt a pusztítást, félrevezetést és állandó hazugságokat, amelyek a közmédiában állandó gyakorlattá váltak az elmúlt másfél évtizedben” – hangsúlyozta Tarr Zoltán.
Az egyházakkal együttműködésre törekszünk, semmilyen módon nem kívánjuk korlátozni a tevékenységüket és a finanszírozásukat – jelentette ki Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés társadalmi részvétel bizottsága előtt kedden.
Tarr Zoltán ugyanakkor kiemelte: mind az egyházak, mind a civil szervezetek esetén az egyedi támogatásokat a jövőben áttekinthető, strukturált formában fogják odaítélni.
Hangsúlyozta: fel kell számolni azt a függést a kormánytól, amelybe a civil közösségek, az egyházak és mindenféle közösség került.
„Vége van”, eddig „ez volt a gyakorlat”, de mi „nem fogjuk berendelni magunkhoz bármelyik egyház vagy vallási közösség vezetőit” és megtanácsolni nekik, hogy mit döntsenek.
Úgy fogalmazott, ez nehéz ügy, mert újra önállóságot kell tanulniuk ezeknek a közösségeknek, de megvan bennünk az életerő – értékelt.
Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszterjelölt hangsúlyozta; a magyar vidék megerősítése mindenkinek érdeke, az ország sorsát befolyásolja.
Kiemelte, a magyar vidék fejlődésének segítése, a települések, a városok jövőjének alakítása szolgálat és felelősség. A vidék helyzetének alakulása a közös jövő egyik kulcsa – tette hozzá.
A miniszterjelölt rámutatott arra, hogy sok helyen van lemaradás, és ezen a helyiek bevonásával, a partnerekkel együtt kell változtatni a fejlesztéspolitika révén.
A miniszterjelölt kifejtette, a tárca feladata működőképesebb állam, erősebb önkormányzati rendszer kialakítása, hosszú távon fenntartható vidék- és területfejlesztési politika megvalósítása.
Kijelentette, valódi vidékpolitikai fordulatra van szükség, a vidékfejlesztés nem a mezőgazdaság finanszírozásával azonos.
Fontosnak nevezte a miniszterjelölt, hogy az állam helyben elérhető legyen, segítse és támogassa az ottélőket. Cél a területi és helyi közigazgatás működőképességének helyreállítása, az ügyintézés egyszerűsítése, a közigazgatás szakmai megerősítésére, a digitális állam működésének felgyorsítása.
Több szakigazgatási területen indokolt visszaadni az önálló szakmai kompetenciákat, a közszolgálati életpálya megújítása kulcskérdés. Olyan rendszert alakítanak ki, amely képes megtartani a magas tudású köztisztviselőket, helyi szakembereket – tette hozzá.
Alapelvnek tekintik, hogy a vidék- és településfejlesztésbe bevonják az ottlakókat, a helyi közösségeket – hangsúlyozta.
Kiemelte, 2026-ban valós és jelentős forrásvesztési kockázattal néznek szembe. A legtöbb operatív programban a forráslekötés aránya 50-70 százalék között mozog, a tényleges kifizetések mutatója jó ha 20-35 százalék között jár.
Megjegyezte, a valódi működőképesség javítása mellett a következő időszakra is készülni kell. A 2028 utáni európai költségvetési ciklus egyik legfontosabb változása az lesz, hogy a forrásrendszer integrálódik, és a hangsúly a térségekre, a partnerségekre, az integrált beruházásokra helyeződik. Ez egyszerre rejt lehetőséget és veszélyt is. Példaként említette, hogy az európai javaslat szerint a jövőben az uniós források minimum 10 százalékát a vidékre kell fordítaniuk a tagállamoknak. Ugyanakkor a vidéki lakosság aránya nagyjából 30 százalék körül mozog, ez azt mutatja, hogy a vidék támogatásáért meg kell küzdeni – hívta fel a figyelmet.
A miniszterjelölt kitért arra, hogy a Nemzeti Fejlesztési Központnak stabilan kell működnie, a feladat, hogy ne vesszen el egyetlen euró sem, és nem elég a forrást elkölteni, a felhasználásnak eredményt kell mutatnia.
Lőrincz Viktória elmondta azt is, hogy küldetésnek tekintik a tárcánál a város és a vidék közötti egyensúly helyreállítását. Kitért arra, hogy a főváros működése országos jelentőségű kérdés, Budapest Magyarország gazdasági motorja, közlekedési központja, nemzetközi arca. Világos, kiszámítható együttműködés megteremtése a cél – mondta.
Szólt arról, hogy az önkormányzat a helyi demokrácia, közélet tere. Az önkormányzati rendszer stabilitása nemcsak finanszírozási, hanem demokratikus kérdés is. Olyan önkormányzati rendszert alakítanak ki, amely stabil pénzügyi alapokon működik, világos hatáskörökkel rendelkezik, képes a fejlesztési prioritásait meghatározni. Felülvizsgálják az önkormányzatoktól korábban elvont feladat- és intézményrendszer működtetését.
Képviselői hozzászólásokra válaszolva, Lőrincz Viktória elmondta, a különböző területek felülvizsgálata során a jó elemeket megtartják, ilyen például a bölcsődei hálózat fejlesztése, és hangsúlyozta, a tárcákkal együttműködve olyan döntéseket hoznak, amelyeknek kedvező hatásai a vidéki életben megmutatkoznak.
A bizottsági meghallgatást követően újságírói kérdésre válaszolva a miniszterjelölt elmondta, minden európai uniós forrást haza szeretnének hozni, ez kiemelt ügy, gyorsan kell lépni, ezeknek a feladatoknak a megoldására egy kormánybiztos kerül majd kinevezésre.
A bizottság hat igen és két tartózkodás mellett támogatta Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszteri kinevezését.
Idén már nem módosítják az szja-rendszerét, az áfát viszont csökkenthetik a jelzett termékkörökre – válaszolta újságíróknak Kármán András pénzügyminiszterjelölt a keddi bizottsági meghallgatását követően.
Kármán András pénzügyminiszteri kinevezését az Országgyűlés pénzügyi és költségvetési bizottsága 9 igen és 2 tartózkodás mellett jóváhagyta.
Közölte: 2027 elejétől várható az szja rendszerében tervezett módosítás, az szja-visszatérítés lehetősége, mivel év közben nagyon bonyolult lenne a bevezetése. Számításaik szerint az adózók mintegy felének kedvezményesebb lehetőséget teremt, több mint 200 ezren jövőre már kevesebb adót fognak fizetni – tette hozzá.
Azt mondta, az áfánál nagyobb a mozgástér, a tervezett áfacsökkentést az egyes termékekre – tüzifa, vényköteles gyógyszerek, egyes élelmiszerek – akár már idén megléphetik.
Ruff Bálint kiemelte; „a valaha volt legnagyobb elszámoltatás lesz.”
A rendszerváltás motorjaként jellemezte a Miniszterelnökséget a tárca élére jelölt Ruff Bálint kedden az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságának ülésén. A miniszterjelölt a jogállam visszaállítását és a valaha volt legnagyobb politikai és gazdasági elszámoltatást ígérte.
Ruff Bálint elmondta, a választáson a Tisza által kapott felhatalmazás egyértelmű: visszaállítani a jogállamot, azt, hogy a hazát szolgálni kell. Vissza kell állítani azt is, hogy az állam nem bánt, hanem szolgál, azt, hogy embereket nem lehet véleményük miatt megkülönböztetni.
Vissza kell állítani azt, hogy a gyerekeket védeni kell – sorolta, hozzátéve, az állam nem költhet el évente százmilliárd forintot arra, hogy más embereket vegzáljon.
Úgy folytatta, a közpénz az közpénz, a propagandának pedig nincs helye az államban, és aki az államnak dolgozik az szolgál. Vissza kell állítani a hatalmi ágak elválasztását – rögzítette, megjegyezve, a politikus nem mindenható.
A miniszterjelölt közölte, a minisztériuma feladata a politikai elemzés és javaslattétel lesz, nem fog jogszabályokat kezdeményezni, arra megvannak a szakminisztériumok. Az én feladatom az, hogy mindenben segítsem a miniszterelnök munkáját, illetve minden miniszter munkáját, hogy tartsák azt az irányt, amit a Tisza programja kijelölt. Az én feladatom az, hogy a Tisza a kampányban tett minden ígértét megvalósítsa – összegzett.
