Alvilági munkaügyek
Ā„Borzasztóan fáradt vagyok – motyogta maga elé –, nem győzőm már a munkát.”
Ā„Borzasztóan fáradt vagyok – motyogta maga elé –, nem győzőm már a munkát.”
ĀElőször is szeretném tudatosítani a tisztelt Olvasókkal, hogy egy szélsőjobboldali napilap cikkét olvassák, vagyis szégyelljék magukat, és nézzenek szembe önmagukkal.
ĀÁlláspont. Noha kockázatos volt a MNB politikája – két esztendeje tartó kamatvágás megspékelve a növekedési hitelprogrammal –, a gyümölcsök már beérni látszanak.

ĀA titok az emberi világ egyik legkülönösebb jelensége.

ĀSzánalmasan kevesen voltak, talán ha ezren, sokat mondunk.
ĀSoha életemben összesen ennyit nem foglalkozott személyemmel a magyar sajtó, mint a napokban, ennek örülök, és ezúton is köszönöm a kedves szavakat.
ĀVélemény
ĀÁlláspont. Csaknem egy hónapja írtam e lap hasábjain Tisza István szobrának újjáavatásán a következőket:
ĀKultúrhökkeneteim (10). Olvasom, hogy a Krétakör Színház igazgatója nem kér az állami támogatásból.
ĀFormálódik az Európai Unió és az Egyesült Államok között a szabadkereskedelmi egyezmény, a TTIP, amelyről itthon a kelleténél és jelentőségénél kevesebb szó esik.
ĀÁlláspont. „A meztelen tömeg mindent Bastille-nak lát” – írja Elias Canetti.
ĀFölöttébb elgondolkodtató, bár kissé megkésett mondatot mondott ki Németh Miklós egykori miniszterelnök:
Ā…mármint az egész világ. E réges-rég elcsépelt bölcsesség, némi megszorításokkal, igaz.
ĀJó néhány évvel ezelőtt, amikor még nem terjedt el az internet, komolyan „felmerült” az igénye annak, hogy Budapesten is legyen egy Szónokok sarka, a londoni mintájára.
ĀKedves Olvasó, lát ön hasonlóságot Ferenc pápa és Pásztor Albert között?
ĀA politikai emlékezet igen rövid, éppen elég valamelyest észben tartani az aktuális helyzet fontosabb személyiségeit.
ĀSzegény embert még az ág is húzza! – ez a mondás fejezi ki most talán a legtalálóbban a szocialista párt helyzetét.
Ā„Uram!, „Tessék?”, „Kérem, keljen fel!”, „Miért?” – kérdezem, azt sem tudom, hol vagyok, halvány emlékek, szakadozott képek villognak elmémben.
ĀSokadszorra is értetlenül állok a jelenség előtt, amelynek lényege, hogy amikor két ember telefonál, így fejezi be a beszélgetést: „Szia, szia!”
ĀAz első világháború kitörése után száz évvel sokat változott Európa, de alapjaiban még mindig ugyanazt jelenti.
ĀÉdesapámtól örökölt, régi könyvek közt bogarászva nagy örömmel fedeztem fel Gárdonyi Géza egyik művét, a Napi csodákat, amely 1929-ben jelent meg.