Történelem

225 „kivételes” egyiptomi figurából álló kincs oldja meg egy régóta fennálló rejtélyt

Az egyik rejtély a másikhoz vezet

225 temetkezési figurából álló kincset találtak az ókori egyiptomi főváros, Tanisz sírjában a Nílus-deltában. Ez a ritka lelet egy régóta fennálló rejtélyt is megoldott.

225 „kivételes” egyiptomi figurából álló kincs oldja meg egy régóta fennálló rejtélyt
Temetkezési szobrocskákat találtak Tanisz sírjában
Fotó: AFP/PSL/MFFT - EPHE/Simone Nannucci

„1946 óta nem találtak figurákat királyi sírban a tanisi nekropoliszban” – mondta Frederic Payraudeau francia egyiptológus pénteken Párizsban újságíróknak, számol be a ScienceAlert.

Hozzátette, hogy ilyen leletet még soha nem találtak Egyiptom déli részén, a Királyok völgyében, a mai Luxor közelében sem – kivéve a híres fiúkirály, Tutanhamon sírját 1922-ben –, mert a legtöbb ilyen lelőhelyet a történelem során kifosztották.

Payraudeau, aki a francia Tanis ásatási missziót vezeti, elmondta, hogy a figyelemre méltó felfedezést október 9-én reggel tették.

A csapat már feltárta a keskeny sír másik három sarkát, amelyben egy impozáns, névtelen szarkofág állt.

„Amikor három-négy figurát együtt láttunk, rögtön tudtuk, hogy valami elképesztőre bukkantunk” – mondta Payraudeau.

10 napba telt, mire gondosan kiemelték az összes 225 kis zöld figurát.

„Óvatosan csillag alakban rendezték el őket egy trapéz alakú gödör oldalain, és vízszintes sorokban az alján” – mondta Payraudeau.

Az ushabti néven ismert temetkezési figurák a halottakat kísérő szolgákként szolgáltak a túlvilágon.

A figurák több mint fele nő, ami „meglehetősen kivételes” – mondta Payraudeau.

A Nílus-deltában található Tanis i. e. 1050 körül alapult, mint az egyiptomi királyság fővárosa a 21. dinasztia idején.

Payraudeau szerint abban az időben a Királyok völgyét – amelyet Ramszesz és más fáraók uralkodása alatt kifosztottak – elhagyták, és a királyi nekropolist Tanisba költöztették.

Az egyik rejtély a másikhoz vezet

Az újonnan felfedezett figurákon látható királyi szimbólum egy régóta fennálló rejtélyt is megold, mivel azonosítja, ki volt eltemetve a szarkofágban.

III. Shoshenq fáraó volt, aki i. e. 830-tól 791-ig uralkodott.

Ez „meglepő” volt, mert a helyszínen található egy másik sír falain – és a legnagyobb szarkofágon – az ő neve szerepel, mondta Payraudeau.

„Nyilvánvaló, hogy egy fáraó számára a sír építése kockázatos vállalkozás, mert soha nem lehet biztos abban, hogy utódja ott fogja eltemetni” – mondta.

„Nyilvánvaló, hogy új bizonyítékunk van arra, hogy ezek a kockázatos vállalkozások nem mindig járnak sikerrel” – mondta Payraudeau mosolyogva.

Shoshenq III négy évtizedes uralkodása viharos volt, amelyet „nagyon véres polgárháború rontott el Felső- és Alsó-Egyiptom között, ahol több fáraó is harcolt a hatalomért” – mondta.

Lehetséges tehát, hogy a királyi öröklés nem a tervek szerint alakult, és a fáraót nem a választott sírjába temették el.

Egy másik lehetőség, hogy maradványait később áthelyezték a fosztogatások miatt.

De „nehéz elképzelni, hogy egy 3,5 x 1,5 méteres gránit szarkofágot ilyen kis helyre tudtak volna visszahelyezni” - mondta Payraudeau.

A figurák tanulmányozása után egy egyiptomi múzeumban lesznek kiállítva - mondta Payraudeau.

Kapcsolódó írásaink