Ed Miliband brit külügyminiszter a BBC-nek elmondta, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió között pénteken létrejött megállapodás akkor is életbe lép, ha a feleknek nem sikerül külön egyezségre jutniuk az egyetemi tandíjak kérdésében.
A Brüsszelben elfogadott intézkedések között szerepel a brit élelmiszer-exportra vonatkozó ellenőrzések többségének megszüntetése, valamint egy új ifjúsági mobilitási program elindítása. Az Egyesült Királyság emellett vállalta, hogy 2028-tól több területen is átveszi az uniós szabályozásokat.
Az uniós diákok brit egyetemeken fizetendő tandíjának csökkentéséről azonban egyelőre nem született megállapodás.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, biztos abban, hogy sikerül megoldást találni a kérdésre. Andy Burnham brit miniszterelnök a megállapodást ismertető sajtótájékoztatón szintén bizakodásának adott hangot.
A BBC Sunday with Laura Kuenssberg című műsorában Milibandet arról is kérdezték, hogy a kormány megvizsgálná-e az Európai Unióhoz való újbóli csatlakozás lehetőségét. A külügyminiszter erre azt válaszolta, hogy „minden lehetőség szóba kerülhet”.
Mindez azután történt, hogy a brit miniszterelnök bejelentette, hogy a következő hónapokban tárgyalásokat kezdeményez az EU-val való szorosabb együttműködés lehetőségeiről.
Az Egyesült Királyság és az EU vezetői egyaránt üdvözölték a szorosabb kapcsolatok felé tett lépést. Burnham kölcsönösen előnyös megállapodásnak nevezte az egyezséget, amely szerinte mérsékelheti a megélhetési költségeket és csökkentheti az adminisztratív terheket.
A miniszterelnök szerint a brit pénzügyminisztérium becslése alapján a megállapodás évente akár 17 milliárd fonttal is növelheti a brit gazdaság teljesítményét.
A tandíjak kérdése külön tárgyalási téma marad
Uniós források korábban arra utaltak, hogy az EU akár a szélesebb körű megállapodás végrehajtását is felfüggesztheti mindaddig, amíg nem születik egyezség arról, hogy a brit egyetemeken tanuló uniós diákok a brit hallgatókkal azonos tandíjat fizethessenek.
Miliband azonban hangsúlyozta: teljesen egyértelmű, hogy az élelmiszer-exportra, az energiára és a fiatalok mobilitására vonatkozó megállapodások a tandíjakról folyó tárgyalásoktól függetlenül életbe lépnek.
„Von der Leyen elnök asszony a sajtótájékoztatón világosan fogalmazott. Három külön megállapodásról van szó, a tandíjak kérdését pedig egy külön dokumentumban és külön tárgyalási folyamatban kezelik” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy biztosan hatályba lépnek-e az elfogadott megállapodások, Miliband határozott igennel válaszolt.
Hozzátette: a tervek szerint 2028-ban lépnek életbe az új szabályok, amelyek végrehajtásához a brit kormány törvényjavaslatot terjeszt majd a parlament elé.
A külügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy a pénteki csúcstalálkozón elfogadott megállapodás nem jelent többletkiadást a brit adófizetők számára, és az Egyesült Királyságnak nem kell újabb befizetéseket teljesítenie az EU költségvetésébe.
Mint mondta, az olyan uniós programokhoz, mint az Erasmus+, való korábbi csatlakozásról külön döntés született. Hozzátette, hogy a mostani csúcstalálkozó nem az adófizetők pénzügyi terheinek növeléséről szólt.
Burnham pénteken arról beszélt, hogy a közvélemény-kutatások szerint a brit lakosság szorosabb kapcsolatokat szeretne az Európai Unióval. Szerinte az új megállapodás éppen ezt a célt szolgálja.
Miliband az újbóli EU-csatlakozás lehetőségéről szóló kérdésre ismét azt mondta, hogy egyetlen lehetőséget sem zárnak ki. Hozzátette, hogy a kormány valamennyi lehetséges forgatókönyv előnyeit és költségeit megvizsgálja.
A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy elfogadja a 2016-os Brexit-népszavazás eredményét, ugyanakkor szerinte azóta jelentősen megváltozott a világ.
„Európa is változik, ezért meg kell vizsgálnunk, hogy mindez mit jelent számunkra. Nem a jelenlegi parlamenti ciklusban kerül sor ilyen döntésre, és tiszteletben tartjuk a parlament által meghatározott vörös vonalakat” – fogalmazott.
Az ellenzék bírálja a megállapodást
Kemi Badenoch, a Konzervatív Párt vezetője igazságtalannak nevezte az egyezséget. Szerinte a brit gazdáknak olyan szabályokat kell majd követniük, amelyeket Brüsszelben határoznak meg, miközben az EU-ból érkező fiatalok versenyhelyzetet teremthetnek a munkát kereső brit fiatalok számára.
Badenoch azt is megkérdőjelezte, hogy a megállapodás valóban 17 milliárd fonttal növelheti-e a brit gazdaság teljesítményét. Szerinte Burnham minden alap nélkül dobta be ezt az összeget, és az általa ismert gazdasági számítások egyáltalán nem jeleznek növekedést.
Nigel Farage, a Reform UK vezetője a pénteki megállapodást a brit emberek elárulásának nevezte. Szerinte az egyezség elsősorban az Európai Uniónak kedvez, amely szerinte megpróbálja megalázni az Egyesült Királyságot.
Farage, aki a 2016-os Brexit-kampány egyik meghatározó alakja volt, a közösségi médiában élesen bírálta Burnhamet.
Sir Ed Davey, a Liberális Demokraták vezetője szerint szintén nem elegendőek a most elfogadott intézkedések. Úgy véli, az Egyesült Királyságnak az eddiginél átfogóbb megállapodásra lenne szüksége az Európai Unióval.
„Az ifjúsági mobilitási program jelentős előrelépés, de messze nem elegendő. Olyan átfogó új megállapodásra van szükségünk, amely valóban Nagy-Britannia érdekeit szolgálja, és amelyet mielőbb meg kell kötni” – mondta.
Az egyetemek a tandíjak rendezését sürgetik
A BBC Radio 4 Today című műsorában Duncan Ivison, a Manchesteri Egyetem rektorhelyettese üdvözölte az Egyesült Királyság és az EU közötti kapcsolatok szorosabbra fűzését, ugyanakkor figyelmeztetett: a tandíjak kérdését mindenképpen rendezni kell, mert annak komoly pénzügyi következményei lehetnek.
Elmondása szerint, ha az uniós hallgatók a brit diákokkal azonos, kedvezményes tandíjat fizethetnének, az becsléseik alapján mintegy 500 millió font bevételkiesést jelentene a felsőoktatási intézményeknek. Ez különösen érzékenyen érintené az ágazatot, amely már most is jelentős pénzügyi nehézségekkel küzd.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy egyelőre nem világos, miként tudnák növelni az uniós hallgatók számára elérhető egyetemi férőhelyek számát, ha azok a brit diákokkal azonos tandíjat fizetnének.
Dame Angela Eagle környezetvédelmi miniszter közölte, hogy a pénzügyminisztérium és az oktatási minisztérium az egyetemekkel együttműködve keresi a megoldást a tandíjak kérdésére.
A BBC Breakfast című műsorában azt mondta: a kormány olyan megállapodást szeretne, amely egyik érintett félnek sem okoz hátrányt.
„Nem hiszem, hogy bárki olyan megállapodást szeretne, amely bármely területen hátrányos következményekkel jár. Olyan egyezségeket akarunk, amelyek mindenki számára előnyösek” – fogalmazott.






