A húszik győzelme Irán egyik legnagyobb stratégiai sikerét jelentené a Newsweek szerint.
A jemeni húszi lázadók esetleges győzelme lehet Iránnak az utóbbi évtized során elért legnagyobb régiós nyeresége - derül ki a Newsweek című amerikai lapnak a héten közzétett, szakértőket idéző elemzéséből, amelyben kiemelték, hogy a milícia győzelme részben kiválthatja Teherán számára Szíria elvesztését, azonban változást jelent a síita állam és Szanaa kapcsolataiban is.
Arman Mahmoudian, a floridai Tampában lévő University of South Florida globális és belbiztonsági intézetének kutatója emlékeztetett arra, hogy a héten a jemeni kormányerők kivonták csapataikat a Báb el-Mandeb szoroshoz közeli térségből, így a Báb el-Mandeb jemeni része gyakorlatilag húszi ellenőrzés alá került. Ha a lázadók megvetik a lábukat a területen, az azt jelentené, hogy mindkét utat - a Hormuzi szorost és a Vörös-tengert -, amelyen át a Perzsa-öbölbeli energia a világpiacokra jut, Irán vagy vele szövetséges erő ellenőrizné - figyelmeztetett.
Hozzátette: Áden elestével a húszik Jemen teljes vörös-tengeri partvidékét is irányításuk alá vonnák.
Rámutatott arra is, hogy a frontvonalon elért sikereik révén a húszik Iránnal szemben is jó alkupozícióhoz juthatnak. Úgy vélte, az Irán ellen februárban indult támadás óta a Teherán és a húszik közötti viszony megváltozott: „Iránnak már nagyobb szüksége van a húszikra, mint a húsziknak rá”. „A Hamász (iszlamista terrorszervezet) összeomlott, a Hezbollah (libanoni síita mozgalom) súlyos csapást szenvedett, Bassár el-Aszad (volt szíriai elnök) bukásával pedig Irán elvesztette földközi-tengeri kijáratát; a húszik merültek ki a legkevésbé és ők azok, akik készek kockáztatni” - fogalmazott Mahmoudian.
Az Irán szövetségesének számító Bassár el-Aszad szíriai elnököt 2024 decemberében megbuktatták, a damaszkuszi rezsim összeomlása pedig súlyos csapást jelentetett Teheránnak a térségben kiépített szövetségi hálózatára. Szíria elvesztésével az iráni erők továbbá el lettek vágva attól a kulcsfontosságú szárazföldi útvonaltól, amelyen át a Hezbollahnak is utánpótlást szállítottak. A Hezbollah szintén vesztett erejéből és befolyásából, miután Izrael végzett a mozgalmat régóta vezető, karizmatikus Haszan Naszrallahhal és több, a mozgalomban fontos tisztséget betöltő munkatársával.
A húszik viszont bebizonyították, hogy a tengeri útvonalak hatásosabb fegyvernek bizonyulhatnak a szárazföldieknél: a lázadóknak a Vörös-tengeren áthaladó kereskedelmi hajók elleni támadásai súlyos fennakadást okoztak a térség forgalmában és a globális kereskedelemben. A palesztinok iránti szolidaritással és a gázai háború elleni tiltakozással indokolt támadásaik révén a húszik képesek voltak zavart okozni a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalán - húzta alá a lap.
Mahmoudianhoz hasonlóan Barbara Bodine, az Egyesült Államok egykori jemeni nagykövete is úgy vélte, a húszik immár nem Irán „proxy-erői”, hanem egyenrangú szövetségesei.
Az ádeni székhelyű Szanaai Stratégiai Tanulmányok Központjában dolgozó Adel Dasila a húszik ellen harcoló erők közelmúltban elszenvedett kudarcait a többi között az egymás közötti gyenge koordinációnak, a parancsnokság és irányítás hiányosságainak, az egymással versengő politikai és katonai célkitűzéseknek, a korlátozott erőforrásoknak és a gyenge kiképzésnek tulajdonította. Hangsúlyozta továbbá, hogy a lázadók elleni küzdelmet támogató Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek közötti nézeteltérések szintén hozzájárulhattak a húszik ellen szerveződött front politikai és katonai szintén bekövetkezett meggyengüléséhez.
Ami a nemzetközileg elismert jemeni kormány erőit illeti, több elemző a hadsereg pénzügyi nehézségeit tartja a hadi sikereket gátló legfontosabb tényezőnek, aláhúzva, hogy a haderő még mindig függ a külföldi csapatoktól, a soraiban uralkodó politikai, törzsi és régiós különbségek pedig gyengítik hatékonyságát.
A húszik malmára hatja a vizet az is, hogy az ellenük összekovácsolódott front két legfontosabb ereje, a Szaúd-Arábia által támogatott jemeni kormány és az emírségek támogatását élvező Déli Átmeneti Tanács között is ellentétek feszülnek. A húszi sikerek azonban nem pusztán Rijád és Abu-Dzabi számára okoznak fejfájást, akcióik következményei egyre inkább túlmutatnak az Arab-félszigeten. Amint azt Dasela hangsúlyozta, a nyugat-jemeni Taizz és a Taizz és Áden közötti Lahidzs tartomány megszerzése stratégiai előnyhöz juttatná a lázadókat a globális kereskedelem egyik fő ütőerének számító Báb el-Mandebért folytatott versenyfutásban.
„Jemen immár nem pusztán egy belső konfliktustól sújtott ország, hanem egy szélesebb régiós és nemzetközi biztonsági játszma szereplője” - szögezte le Dasela, hozzátéve: az országon belüli hatalmi helyzet bármely változása a Perzsa-öblöt, a Vörös-tengert és a globális kereskedelem biztonságát is érinti.
A jemeni kormánycsapatok vasárnap vonultak vissza Báb el-Mandeb térségéből, hogy az átmeneti főváros, Áden védelmére összpontosíthassanak. A szoros Ázsiát a Vörös-tengeren és az egyiptomi Szuezi-csatornán keresztül köti össze Európával, és központi jelentőségű a globális áru- és nyersanyagszállítás szempontjából - olvasható az MTI lapszemléjében.







