A Föld mai térképe alapjaiban változhat meg a távoli jövőben: az Atlanti-óceán eltűnhet, a kontinensek pedig ismét egyetlen hatalmas szárazfölddé olvadhatnak össze. Egyes tudományos modellek szerint az új szuperkontinens belső területein szélsőségesen forró és száraz éghajlat alakulhat ki.
Az olasz Il Messaggero beszámolója szerint geológusok négy lehetséges forgatókönyvet modelleztek arra vonatkozóan, hogyan rendeződhetnek át a kontinensek a következő több százmillió évben.
A tudósok emlékeztetnek arra, hogy mintegy 200 millió évvel ezelőtt a mai kontinensek még egyetlen hatalmas szárazföldet alkottak, amelyet Pangeának neveztek. Ez később feldarabolódott, részei pedig fokozatosan eltávolodtak egymástól. Így alakult ki a mai kontinensek és óceánok rendszere.
A tektonikus lemezek mozgása azonban ma is folytatódik. A kutatók szerint körülbelül 250 millió év múlva a kontinensek ismét egyesülhetnek. Hannah Davis, a Német Geofizikai Tudományok Kutatóközpontjának geológusa szerint a jövőbeli szuperkontinens a Pangeához hasonlíthat majd.
Damian Nance, az Ohio Egyetem geológiaprofesszora szintén úgy véli, hogy újabb szuperkontinens kialakulása gyakorlatilag elkerülhetetlen. Azt azonban egyelőre nem lehet pontosan megmondani, mikor és hol jön létre.
Négy lehetséges forgatókönyv
A tudósok négy fő elképzelést vizsgálnak arról, miként rendeződhetnek el a kontinensek a jövőben.
Aurica: A Csendes-óceán és az Atlanti-óceán fokozatosan bezárul, a kontinensek pedig az Egyenlítő térségében egyesülnek.
Amázia: A kontinensek többsége az Északi-sark körül gyűlik össze. Az Antarktisz különálló szárazföldként marad meg.
Neopangea: Az Atlanti-óceán tovább szélesedik, miközben a Csendes-óceán fokozatosan eltűnik. A kontinensek így a bolygó ellentétes oldalain ütköznek össze.
Pangea Ultima: Az Atlanti-óceán bezárul, a kontinensek pedig egyesülnek az egykori óceáni medence körül, a Pangeára emlékeztető szuperkontinenst alkotva.
Milyen éghajlat uralkodhat az új szuperkontinensen?
A kontinensek egyesülése nemcsak a Föld földrajzát, hanem az éghajlatát is jelentősen átalakítaná. Különösen szélsőséges körülmények alakulhatnak ki a Pangea Ultima forgatókönyve esetén.
A számítógépes szimulációk szerint a szuperkontinens belső területei rendkívül forróvá és szárazsá válhatnak. Ennek egyik oka, hogy ezek a régiók messze kerülnének az óceánoktól, így a nedves tengeri levegő nehezebben jutna el hozzájuk. A vulkáni tevékenység fokozódása szintén befolyásolhatná az éghajlatot.
Damian Nance szerint a szuperkontinensek belső területein általában zord környezeti viszonyok uralkodnak. A professzor ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az ősi Pangea éghajlata szerepet játszhatott a dinoszauruszok és az emlősök evolúciójában.
Miért mozognak a kontinensek?
A kontinensek mozgását a tektonikus lemezek elmozdulása okozza. Ezek a lemezek a földkéreg és a köpeny felső részének merev rétegeit alkotják, és a köpeny mélyebb, lassan áramló kőzetanyaga felett mozognak.
A folyamatot a Föld belső hője tartja fenn, amely a köpenyben anyagáramlást idéz elő. Ez az áramlás mozgatja a tektonikus lemezeket, és hosszú idő alatt folyamatosan átrajzolja a kontinensek és az óceánok határait.
Hannah Davis szerint a Föld története során már négy-öt szuperkontinens kialakulásával és feldarabolódásával járó ciklus ment végbe. A teljes szám akár hét is lehet – írta meg az UNIAN.







