Elképzelhető, hogy az emberiség nem az első technológiailag fejlett civilizáció a Föld történetében? Bár első hallásra inkább egy sci-fi történetnek tűnik, a tudósok komolyan megvizsgálták ezt a különös kérdést. Az úgynevezett szilur hipotézis azt járja körül, hogy létezhetett-e a bolygónkon egy ipari fejlettségű társadalom több millió évvel azelőtt, hogy az ember megjelent volna.
Az elmélet elnevezése a Doctor Who című brit sci-fi sorozatból származik, amelyben a sziluriak nevű, fejlett technológiával rendelkező hüllőszerű lények éltek a Földön az emberiség előtt. A tudományos felvetés azonban nem azt állítja, hogy ilyen lények valóban léteztek, hanem egy sokkal érdekesebb kérdést tesz fel: vajon képesek lennénk-e felismerni egy több millió évvel ezelőtt eltűnt ipari civilizáció nyomait?
A kérdést 2018-ban két Cambridge-i Egyetemhez kötődő kutató, Gavin Schmidt és Adam Frank vizsgálta egy tudományos tanulmányban, amely az International Journal of Astrobiology folyóiratban jelent meg. A kutatók arra keresték a választ, hogy egy korábbi, technológiailag fejlett társadalom milyen geológiai bizonyítékokat hagyhatott volna maga után, és ezek közül mi maradhatott volna fenn napjainkra.
Az egyik legérdekesebb probléma az idő múlása. Az emberi ipari civilizáció mindössze néhány száz éve létezik a tömegtermelés és a modern iparosodás értelmében. Ez rendkívül rövid időszak a Föld több milliárd éves történetéhez képest. Ráadásul még az emberiség által okozott környezeti változások egy része sem feltétlenül lenne felismerhető több millió év elteltével.
A kutatók szerint egy korábbi civilizáció nyomait elsősorban az üledékes kőzetekben, illetve a földtani rétegek összetételében lehetne keresni. Az emberi tevékenység például műanyagokat, mesterséges vegyületeket, szokatlan elemi összetételű lerakódásokat és akár hosszú élettartamú radioaktív szennyeződéseket is hátrahagyhat. Ezek közül bizonyos anyagok rendkívül hosszú ideig fennmaradhatnak a természetben.
A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy egy fejlett civilizáció nyomai nem feltétlenül lennének egyértelműek. Egyes környezeti változások könnyen összetéveszthetők lennének természetes földtörténeti eseményekkel. A kréta és a jura időszakban például előfordultak olyan óceáni események, amelyek során jelentősen lecsökkent a víz oxigéntartalma. Egy hasonló geológiai jelenség önmagában tehát még nem bizonyítaná egy korábbi civilizáció létezését.
A kutatók szerint ezért nem egyetlen különleges leletet kellene keresni, hanem egymástól független, mégis összefüggő bizonyítékok sorozatát. Az üledékekben található szokatlan kémiai és elemi eltérések együttes vizsgálata segíthetne felismerni, ha a bolygón korábban valamilyen ipari tevékenység zajlott.
A hipotézis szerzői ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy erősen kételkednek egy emberiség előtti ipari civilizáció létezésében. Jelenleg nincs olyan régészeti vagy geológiai bizonyíték, amely igazolná, hogy előttünk egy másik fejlett társadalom uralta volna a bolygót.
A felvetés jelentősége mégis túlmutat a földi rejtélyeken. A kutatók szerint annak megértése, hogy egy civilizáció milyen nyomokat hagyhat maga után, más bolygók vizsgálatában is segítséget nyújthat. Ha ugyanis a Naprendszeren kívüli bolygókon valaha fejlett élet alakult ki, annak bizonyítékait hasonló geológiai és kémiai eltérések között kellene keresnünk.
A szilur hipotézis tehát nem egy elveszett ősi civilizáció létezését bizonyítja, hanem egy izgalmas tudományos kérdést vet fel: ha több millió évvel ezelőtt valóban létezett volna egy technológiailag fejlett társadalom a Földön, vajon felismernénk-e ma a nyomait? - írja az IFLScience.
