Ma a Homo sapiens, vagyis a modern ember az egyetlen fennmaradt emberfaj a Földön, ám ez nem volt mindig így. Több százezer évvel ezelőtt bolygónkon számos emberfaj élt egymás mellett, köztük a neandervölgyiek, a gyenyiszovai emberek, a Homo erectus és a Homo floresiensis, amelyet gyakran hobbitemberként emlegetnek. A tudósokat régóta foglalkoztatja a kérdés, hogyan tűnhettek el ezek a közeli rokonaink, és vajon őseinknek milyen szerepük volt a kihalásukban.
A Homo sapiens mintegy 300 ezer évvel ezelőtt jelent meg Afrikában, majd körülbelül 60 ezer évvel ezelőtt kezdett nagyobb számban elterjedni a kontinensen kívül. Vándorlásai során Európában neandervölgyiekkel, Ázsiában pedig gyenyiszovai emberekkel találkozott. Ezek a fajok hosszú időn keresztül együtt éltek, sőt, a különböző embercsoportok közötti párzásnak is vannak genetikai bizonyítékai.
A kutatók szerint könnyű lenne azt feltételezni, hogy a modern ember egyszerűen legyőzte és kiszorította a többi emberfajt, ám a valóság ennél jóval összetettebb. Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum emberi evolúcióval foglalkozó kutatója szerint nem tudjuk pontosan, miért tűntek el a többi emberfaj képviselői. Egyesek már azelőtt kihalhattak, hogy a Homo sapiens elhagyta volna Afrikát, mások eltűnése viszont időben egybeesett az emberi vándorlásokkal.
A neandervölgyiek esetében különösen összetett a kép. A modern emberrel több ezer éven át közös területeken éltek, és a két faj között rendszeres genetikai keveredés történt. A neandervölgyiek ráadásul nem voltak kevésbé fejlettek vagy kevésbé alkalmazkodóképesek, mint őseink. A klímaváltozás és más környezeti hatások azonban már korábban is meggyengíthették populációikat. Elképzelhető, hogy a Homo sapiens megjelenése tovább fokozta a versenyt az élelemért és más erőforrásokért, ami végül hozzájárult a neandervölgyiek eltűnéséhez.
A többi emberfaj sorsa még kevésbé ismert. A gyenyiszovai emberek például néhány ezer évvel a Homo sapiens térségbeli megjelenése után tűntek el Szibériából, de a kutatók nem tudják biztosan, mi okozta a kihalásukat. A Homo erectus és a Homo floresiensis eltűnésének körülményeiről szintén kevés információ áll rendelkezésre.
A történetnek azonban van egy különös genetikai vonatkozása is. A neandervölgyiek és a gyenyiszovai emberek nem tűntek el teljesen az emberiség történetéből, hiszen génjeik egy része ma is megtalálható a modern emberekben. A világ népességében fellelhető neandervölgyi DNS-töredékek összessége akár a neandervölgyi genom jelentős részének rekonstruálását is lehetővé teheti.
Így bár ma már csak egyetlen emberfaj él a Földön, genetikai örökségünk azt bizonyítja, hogy az emberi evolúció története sokkal változatosabb volt annál, mint amit pusztán a mai ember létezése alapján gondolnánk - írja az IFLScience.
