HIRDETÉS

Öt NATO-tagállam egyesíti katonai erejét

Öt ország épít közös védelmi rendszert Oroszországgal szemben

Külföld
  • 2026.11.16. - 12:53
norvég katonák norvég katonaság
Az öt ország jelentős és egymást kiegészítő katonai erőforrásokkal rendelkezik (képünk illusztráció)AFP/Ronny Hartmann

Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia és Izland közös védelmi együttműködés kialakítására készül, hogy összehangolják katonai képességeiket és megerősítsék a NATO északi szárnyának biztonságát. Az öt ország egy olyan megállapodást kíván kidolgozni, amely megkönnyítené a katonai alakulatok határokon átnyúló mozgását, a fegyverek és hadfelszerelések szállítását, valamint a közös hadműveletek végrehajtását.

A kezdeményezést a védelmi miniszterek november 12-én, Oslóban jelentették be. A Reuters beszámolója szerint mind az öt állam a NATO tagja: Finnország 2023-ban, Svédország pedig 2024-ben csatlakozott a katonai szövetséghez.

Az együttműködés egyik legfontosabb célja, hogy megszüntessék a határokon átnyúló katonai műveleteket nehezítő jogi és adminisztratív akadályokat. A részt vevő országok összehangolnák szabályozásaikat a katonák és katonai felszerelések szállítása, a közös fegyverbeszerzések, a hadianyag-utánpótlás, valamint a katonai eszközök javítása területén. Tore Sandvik norvég védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a NATO-erőknek akadálytalanul kell tudniuk mozogni az északi országok között, az utánpótlásnak pedig oda kell eljutnia, ahol arra szükség van. A cél az, hogy a különböző országok hadseregei szükség esetén egységes haderőként legyenek képesek fellépni. Az együttműködés nem helyettesítené a NATO-t, hanem annak északi védelmi képességeit erősítené.

Az öt ország jelentős és egymást kiegészítő katonai erőforrásokkal rendelkezik. Finnország egy esetleges háborús helyzetben mintegy 280 ezer katonát tudna mozgósítani, emellett körülbelül 900 ezer kiképzett tartalékossal rendelkezik. A finn haderő 208 darab dél-koreai K9-es önjáró tarackot rendelt, amelyek közül még nem mindegyiket szállították le. A légierő 64 darab amerikai F–35A vadászgéppel váltja le a korábban használt F/A–18-as repülőgépeket. Az első két F–35-öst 2026. október 1-jén vették hivatalosan át.

HIRDETÉS

Norvégia már átvette mind az 52 megrendelt F–35-ös vadászgépét. Haditengerészete öt darab P–8-as tengeri járőrrepülőgéppel is rendelkezik, amelyek egyik fontos feladata az ellenséges tengeralattjárók felderítése. Svédország elsősorban saját fejlesztésű hadiipari technológiájára, tengeralattjáróira és öt Visby osztályú korvettjére támaszkodik. Ezek a hadihajók különleges kialakításuknak köszönhetően nehezebben észlelhetők radarral. Dánia szintén jelentős légierő fejlesztésére törekszik: összesen 43 F–35-ös vadászgép beszerzését tervezi, haditengerészetének pedig három Iver Huitfeldt osztályú fregatt is a részét képezi.

Izland különleges helyet foglal el az együttműködésben, mivel nem rendelkezik hagyományos értelemben vett állandó fegyveres erőkkel. Földrajzi elhelyezkedése azonban rendkívül fontos a NATO számára, hiszen az ország az Atlanti-óceán északi részének stratégiai jelentőségű tengeri útvonalai mellett fekszik. A szigetországban működő négy NATO-radarállomás és a keflavíki katonai bázis fontos szerepet játszik a térség légi és tengeri megfigyelésében.

Az északi országok katonai együttműködésének szorosabbra fűzését elsősorban az orosz–ukrán háború és az ennek nyomán kialakult biztonsági helyzet indokolja. Az öt állam jelentősen növelte védelmi kiadásait, és az egy főre jutó katonai ráfordítások alapján a NATO legnagyobb védelmi költésű tagjai közé tartozik. Mindannyian támogatják az Oroszország által megtámadott Ukrajnát. A térség biztonságával kapcsolatos aggodalmakat tovább erősítették a tengeralatti kommunikációs kábelek és vezetékek megrongálódásai.

HIRDETÉS

Norvégia és Finnország közvetlen szárazföldi határral rendelkezik Oroszországgal, a finn–orosz határ hossza körülbelül 1340 kilométer. Moszkva ugyanakkor tagadja, hogy fenyegetést jelentene északi szomszédaira, és az ezzel kapcsolatos nyugati figyelmeztetéseket félelemkeltésnek minősíti. Az öt ország közös védelmi terve mindenesetre azt jelzi, hogy az észak-európai NATO-tagállamok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a katonai felkészültségre, az összehangolt fellépésre és az orosz katonai fenyegetés elrettentésére - írja a Reuters.

Reklám
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS