Kora reggeli rakétacsapások érték Ukrajna legnagyobb magánkézben lévő energiavállalata, a DTEK egyik hőerőművét. Az épület teteje és falai beszakadtak, a turbinákat és kazánokat törmelék temette maga alá. Az ukrán légvédelem küzd a védekezéssel a Patriot-rakéták hiánya és az új orosz támadódrónok miatt, miközben az ország több régiója áram- és fűtéskimaradásokkal néz szembe a közeledő tél előtt.
Olekszij, egy ukrán erőmű technikusa már nem is tudja, hányszor kellett javítania a létesítményt az orosz támadások után. A legutóbbi csapás azonban a legpusztítóbb volt – mondja –, és akár egy egész régiót is fűtés és áram nélkül hagyhat a télen.
Ebben a hónapban kora reggel orosz rakéták csapódtak be az Ukrajna legnagyobb magánkézben lévő energiacége, a DTEK tulajdonában lévő erőműbe, szétszakítva annak tetejét és falait. A turbinákat és a kazánokat rengeteg törmelék temette maga alá, amelyet több száz munkásnak kell kézzel eltakarítania.
A sajtó képviselői felkeresték a romos üzemet, de a DTEK biztonsági okokból kérte, hogy ne hozzák nyilvánosságra a pontos helyszínt.
„Jelenleg mindenki ásóval és talicskával dolgozik, miközben megpróbálunk eljutni a felszerelésekhez” – nyilatkozta Olekszij, aki arra kérte az újságírókat, hogy csak a keresztnevét használják. „A lényeg, hogy odaérjünk, felmérjük az állapotukat, és csak utána tudunk terveket készíteni a javításokra és a helyreállításra.”
Oroszország ősz közepén újra nagyszabású támadásokat indított az ukrán energetikai infrastruktúra ellen. A cél, hogy – ahogy a 2022-es teljes körű invázió óta minden évben – fegyverként használja Ukrajna zord teleit, és milliókat hagyjon fűtés és áram nélkül. Moszkva hivatalosan tagadja, hogy szándékosan célozna civilekre.
Idén azonban Ukrajna még nehezebben küzd az erőművei megvédéséért, miután az Egyesült Államok a globális hiány miatt csökkentette a Patriot elfogó rakéták szállítását. Ez Kijev arzenáljának egyetlen olyan fegyvere, amely képes megállítani az orosz ballisztikus rakétákat. Az ukrán védelmi vonalakat az is megterheli, hogy Oroszország új, sugárhajtású támadó drónokat vetett be, amelyeket nagy sebességük miatt sokkal nehezebb lelőni.
A múlt télen, a háború eddigi leghidegebb telén, a DTEK öt erőművét tizenegyszer érte heves támadás. Idén azonban már novemberben, a jelenlegi fűtési szezon legelső hónapjában Oroszország tucatnyi rakétával és drónnal támadott meg három DTEK-erőművet, leállásra kényszerítve az áramtermelést.
„Úgy tűnik, megszállottan törekednek arra, hogy áram és fűtés nélkül hagyjanak minket, és kitartanak e céljuk mellett” – mondta Olekszij. „De mi helyreállítjuk, amit ők leromboltak, és tovább dolgozunk.”
A DTEK dolgozói az orosz támadásokat követően a háború alatt eddig több mint hetven alkalommal indították újra a nulláról a leállt üzemeiket. Az elemzők szerint azonban a mostani tél a korábbiaknál is nehezebb lehet a pusztítóbb támadások miatt. Sok ukrán városban, köztük a fővárosban, Kijevben is, már most hosszú áramszünetekkel küzdenek.
„Nehéz megmondani, milyen gyorsan tudunk talpra állni” – nyilatkozta Makszim Timcsenko, a DTEK vezérigazgatója. „Ezért mindent megteszünk annak érdekében, hogy elegendő energiatermelő kapacitás álljon rendelkezésre Ukrajnában a tél átvészeléséhez.”
„Célpont vagy”
A hordozható generátorok által hajtott lámpák fényénél a munkások betondarabokat törnek és csöveket vágnak el, hogy elérjék a törmelék alatt még mindig eltemetett berendezéseket.
„Könnyeket csal a szemembe. Tudom, hogy nézett ki, amikor még ép volt – minden ki volt világítva, ki volt festve, működött, és áramot termelt” – mondta a 46 éves Mykhailo, egy vezető erőműkezelő.
A romok eltakarítását a folyamatos légriadók is nehezítik. Ilyenkor a munkásoknak a szovjet korabeli, eredetileg a lehetséges NATO-rakéták elleni védelemre épített földalatti óvóhelyekre kell leereszkedniük. A sajtóbejárás alatt is légriadót jeleztek: több tucat ember, és a dolgozók beszámolói szerint számos oda menekült kutya várta együtt a létesítmény alatti szűk helyiségekben a riasztás végét.
„Nehéz mindezt átélni, amikor tudod, hogy a rakéták kifejezetten ellened jönnek, hogy te vagy a célpont” – mondta Mykhailo. „Aztán amikor hazaérsz, hálás vagy, hogy túlélted, hogy újra otthon vagy, és láthatod a családodat – ez a félelem és a megkönnyebbülés keveréke.”
Célkeresztben a távvezetékek
A háború előtt az ukrán hőerőművek biztosították a villamosenergia-termelés több mint 30 százalékát. Részesedésük az ismételt támadások következtében meredeken csökkent, így ma már Ukrajna három atomerőműve adja a termelés oroszlánrészét.
A Rinat Ahmetov milliárdos – Ukrajna leggazdagabb embere – érdekeltségébe tartozó DTEK korábban nyolc hőerőművet üzemeltetett, és ezzel uralta az ország széntüzelésű energiatermelését. A konfliktus során azonban Oroszország ebből hármat elfoglalt vagy megsemmisített, ami a második világháború óta a legnagyobb ilyen jellegű veszteség Európában.
A nyári javításokat követően Denisz Smihal energiaügyi miniszter úgy számolt, hogy Ukrajna villamosenergia-kapacitása novemberre eléri a 19,6 gigawattot. Bár ez nagyjából csak a fele a háború előtti szintnek, összhangban van a tavaly téli csúcsfogyasztással. (Egyelőre nem erősítették meg hivatalosan, hogy a kapacitás mostanra valóban elérte-e az előrejelzett szintet.)
Makszim Timcsenko, a DTEK vezérigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország most már a távvezetékeket is célba vette. Ezzel akarják megakadályozni, hogy a Nyugat- és Dél-Ukrajnában működő erőművek által termelt villamos energia eljusson az ország középső és keleti részén élő fogyasztókhoz, ahol a helyi termelői infrastruktúra súlyosan megrongálódott.
Az ukrán atomerőműveket a nagyobb városokkal összekötő elektromos alállomások is különleges célpontokká váltak. A nagyobb katasztrófát elkerülendő azonban eddig mindkét fél ügyelt arra, hogy közvetlenül ne támadják az atomerőműveket.
A megrongálódott távvezetékek miatt a jelentések szerint Ukrajna középső és keleti régióiban – köztük Kijevben – naponta akár 18 órán át is áram nélkül maradhatnak a lakosok, miközben Nyugat-Ukrajna erőművei kénytelenek jelentős mennyiségű áramot exportálni Kelet-Európába.
A kijevi székhelyű DiXi Group klíma- és energiaügyi agytröszt adatai szerint Ukrajna a november 2. és 8. közötti héten valamivel több mint 40 százalékkal növelte a villamosenergia-exportját, miközben az ukrán fogyasztók akár kétharmada is egyidejűleg áramszüneteket tapasztalhatott – írta meg a Reuters.
„Elegendő energiatermeléssel rendelkezünk az országban” – szögezte le Timcsenko. „A probléma az átvitellel van.”
