Az állati szervek emberbe történő átültetését xenotranszplantációnak nevezik. Bár az ötlet régóta foglalkoztatja az orvosokat, az utóbbi néhány évben történt igazi áttörés, elsősorban a genetikailag módosított sertéseknek köszönhetően.
A sertések szervei méretükben és működésükben több szempontból alkalmasak lehetnek az emberi szervek pótlására, a génmódosításokkal pedig igyekeznek csökkenteni annak veszélyét, hogy az emberi immunrendszer azonnal kilökje az idegen szervet.
Az egyik legismertebb eset 2022-ben történt az Egyesült Államokban, amikor David Bennett egy genetikailag módosított sertés szívét kapta meg. A férfi a műtét után körülbelül két hónapig élt. 2023-ban Lawrence Faucette szintén sertésszívet kapott, ő körülbelül 40 napig élt a transzplantáció után. Ezek az esetek bebizonyították, hogy egy sertésszív képes lehet egy ideig fenntartani egy ember keringését, ugyanakkor azt is megmutatták, milyen komoly problémát jelenthet a kilökődés és más szövődmények.
A sertésvesékkel azóta még látványosabb eredményeket értek el. 2024-ben Richard Slayman volt az első élő ember, aki genetikailag módosított sertésvesét kapott; 52 nappal a műtét után meghalt, de a kezelői szerint halála nem a beültetett szerv következménye volt. Később más betegek hónapokig éltek működő sertésvesével.
Az egyik legfontosabb friss eset Tim Andrewsé. A 66 éves amerikai férfi 2025 januárjában kapott genetikailag módosított sertésvesét, amely 271 napon, vagyis közel kilenc hónapon keresztül lehetővé tette számára, hogy dialízis nélkül éljen. Amikor a szerv működése romlani kezdett, eltávolították, majd később emberi donorvesét kapott. Az eset azért különösen jelentős, mert először sikerült állati vesét ilyen hosszú ideig egyfajta „hídként” használni addig, amíg megfelelő emberi szerv rendelkezésre nem állt. Az eredményeket 2026 szeptemberében publikálták a The Lancet folyóiratban.
Sőt, ezt a rekordot időközben egy másik beteg is túllépte: 2026 szeptemberének elején a Massachusetts General Hospital egyik női páciensének genetikailag módosított sertésveséje már több mint kilenc hónapja működött, és a betegnek nem volt szüksége dialízisre.
Nem csak szívvel és vesével kísérleteznek. Kínában egy 71 éves, súlyos májdaganatban szenvedő beteg genetikailag módosított sertésmájat kapott kiegészítő szervként. A sertésmájat később szövődmények miatt eltávolították, a beteg pedig összesen 171 napig élt a műtét után. Ez volt az első dokumentált eset, amikor genetikailag módosított sertésmájat ültettek élő emberbe ilyen módon.
Sertésből származó tüdőt is átültettek már emberbe, de ezt egy agyhalott recipiens testében vizsgálták, így ez nem hasonlítható közvetlenül az élő betegek eseteihez. A tüdő kilenc napig maradt életképes, miközben a kutatók folyamatosan vizsgálták az immunreakciókat.
A xenotranszplantáció tehát még kísérleti terület, de az elmúlt néhány év alatt a néhány hetes túléléstől eljutottak oda, hogy egyes betegek több mint kilenc hónapon keresztül élhetnek működő sertésszervvel. A végső cél az lenne, hogy a jövőben a genetikailag módosított állatok szervei csökkenthessék az emberi donorokra várók hosszú listáját.
