A személyiség eddigi legnagyobb genetikai elemzése 1260 olyan genetikai variánst azonosított, amelyek az öt nagy személyiségjegyhez – az extraverzióhoz, a barátságossághoz, a lelkiismeretességhez, a neuroticizmushoz és a nyitottsághoz – kapcsolódnak. A kutatók a vizsgált személyiségjegytől függően 611 ezer és 1,14 millió ember genetikai és kérdőíves adatait elemezték.
Az azonosított genetikai variánsok mindegyike csak nagyon kis hatással bír. Összességében azonban a közös genetikai különbségek a személyiségjegyek variabilitásának mintegy 5–9 százalékát magyarázzák. Ha figyelembe veszik a pszichológiai kérdőívek mérési pontatlanságát is, ez az arány körülbelül 9–13 százalékra emelkedik. Összehasonlításképpen az iker- és családvizsgálatok 40–60 százalékos örökölhetőségi becsléseket adnak, mivel a genetikai hatások szélesebb körét veszik figyelembe.
A legtöbb személyiségjegy esetében a legerősebb genetikai jelek a prefrontális kéregben – a gondolkodásban, a döntéshozatalban és a viselkedés szabályozásában fontos agyterületen – aktív génekhez kapcsolódtak. A lelkiismeretességgel összefüggő genetikai tényezők alacsonyabb szerhasználattal és kevesebb kórházi kezeléssel is kapcsolatot mutattak. A magasabb neuroticizmussal összefüggő variánsok pedig átfedést mutattak a szorongással és a depresszióval összefüggő genetikai tényezőkkel.
A kutatók Mendeli randomizációval 33 lehetséges ok-okozati kapcsolatot azonosítottak. Ezek közül 24 esetben a személyiségjegyek tűntek a másik vizsgált jellemző lehetséges okának, kilenc esetben pedig fordított irányú kapcsolatot találtak. Az eredmények arra utalnak, hogy például az iskolai végzettség, a testtömegindex és a dohányzás elkezdése hatással lehet bizonyos személyiségjegyek átlagos szintjére. A szerzők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a Mendeli randomizáció önmagában még nem bizonyítja az ok-okozati összefüggést.
A résztvevők mintegy 95 százaléka túlnyomórészt európai genetikai származású volt, ezért az eredmények nem általánosíthatók automatikusan minden népességre. A tanulmány egyúttal nem jelenti azt, hogy a személyiséget a gének határozzák meg: az élettapasztalatok, a környezet és ezek kölcsönhatása továbbra is fontos szerepet játszik az egyéni jellemzők kialakulásában - írja a Gismeteo.
