A tudósok egyre több bizonyítékot találnak arra, hogy a testünkben élő mikroorganizmusok nemcsak az emésztésre és az immunrendszerre hatnak, hanem az érzelmeinkre és a viselkedésünkre is.
Egy friss portugál kutatás most azt vizsgálta, vajon a bél- és szájüregi mikrobiom összefüggésben állhat-e a pszichopátiás személyiségjegyekkel. A kutatók szerint ez az első olyan vizsgálat, amely ilyen kapcsolatot keresett az egészséges felnőtt lakosság körében. A tanulmány egyelőre előzetes közlés, vagyis még nem esett át szakmai lektoráláson.
A kutatásban 200 egészséges felnőtt vett részt. A résztvevők egy kérdőívet töltöttek ki, amely a pszichopátiás vonásokat – például az empátia hiányát, az impulzivitást, a manipulációt és az antiszociális hajlamot – méri, emellett vér-, nyál- és székletmintát is adtak. A minták elemzése során a kutatók bizonyos baktériumcsoportok mennyiségét hasonlították össze a személyiségtesztek eredményeivel.
Az eredmények szerint három baktérium – az Allisonella, a Prevotella és a Cloacibacillus evryensis – nagyobb mennyiségben fordult elő azoknál, akiknél erősebb pszichopátiás jegyeket mértek. Ezzel szemben egy szájüregi baktérium, a Treponema vincentii magasabb szintje alacsonyabb pszichopátia-pontszámokkal társult. A kutatók hangsúlyozzák, hogy ezek csak statisztikai összefüggések, és nem bizonyítják, hogy a baktériumok okozzák a pszichopátiás viselkedést – írja cikkéban a ScienceAlert.
A lehetséges magyarázatok között szerepel, hogy egyes baktériumok gyulladásos folyamatokat befolyásolhatnak, amelyek kapcsolatban állhatnak a hangulati és viselkedési változásokkal. A Prevotella korábbi kutatásokban neuropszichiátriai zavarokkal is összefüggésbe került, míg a Cloacibacillus evryensis feltételezhetően hatással lehet a GABA nevű ingerületátvivő anyag termelésére, amely az impulzuskontrollban játszik szerepet.
A kutatás nem állítja, hogy a pszichopátia „a belekben dől el”, csupán azt sugallja, hogy a mikrobiom egy eddig kevéssé vizsgált biológiai tényező lehet a személyiség kialakulásában. A szerzők szerint további, nagyobb és hosszabb távú vizsgálatokra van szükség annak megértéséhez, hogy ezek a mikrobák valóban hozzájárulnak-e bizonyos személyiségvonásokhoz, vagy csupán együtt járnak velük. Ha a kapcsolat később megerősítést nyer, a mikrobiom akár új biomarkereket is adhat a pszichológiai kutatások és a klinikai vizsgálatok számára.
