Évszázadokon keresztül rejtőzött a föld alatt egy különleges középkori fűtőrendszer Bázelben. A régészek a Petersgraben 52. szám alatti építkezés során, a hajdani Gnadental kolostor egykori refektóriuma, vagyis étkezője alatt bukkantak rá a szinte teljes épségben fennmaradt meleglevegős fűtésre.
A szakemberek szerint a lelet Svájcban rendkívül ritkának számít, és valószínűleg a 13. vagy 14. században építhették. A berendezés egy föld alatti kőkamrából állt, amelyben mezőkövek tárolták a hőt. A kamra alatt egy kőtömbökből és téglákból kialakított tüzelőcsatorna helyezkedett el. A kutatók két, eredeti helyén fennmaradt csúcsívet is azonosítottak. A fűtés működése során a tűz által felmelegített levegő a kőkamrába áramlott, ahol felhevítette a köveket, majd a mennyezeten kialakított nyolc, lezárható nyíláson keresztül a meleg levegő feljutott a fölötte található étkezőhelyiségbe. A füst a felfűtés után távozott, így a rendszer elsősorban a meleg levegő továbbításával biztosította a helyiség fűtését.
A Gnadental kolostort a 13. században, az akkori városfalon kívül alapították, és az épületeket később több különböző szerzetesrend is használta. A reformációt követően a kolostor épületei fokozatosan eltűntek, ezért a mostani feltárás különösen értékes információkkal szolgál a középkori építészet és fűtéstechnika történetéhez. A régészek a maradványokat egy, az új bázeli egyetemi könyvtár építése miatt megkezdett feltárás során találták meg.
A szakemberek a ritka leletet nemcsak hagyományos régészeti módszerekkel dokumentálták, hanem háromdimenziós modellt is készítettek róla. Ennek segítségével a jövőben akkor is pontosan megvizsgálhatók és lemérhetők lesznek a szerkezet részletei, ha a régészeti maradványokat később lefedik vagy az építkezés miatt részben eltávolítják. A hatóságok jelenleg azt is vizsgálják, hogyan lehetne a különleges középkori fűtőrendszert hosszú távon megőrizni - írja a focus.de.
