A hideg zuhany gondolatától sokan már előre megborzonganak, pedig egy új svájci kutatás szerint a rendszeres hideg vizes zuhanyzásnak nemcsak a közérzetünkre, hanem a betegségek miatt kieső napok számára és a környezetre is kedvező hatása lehet.
A Bázeli Egyetem kutatói 12 héten keresztül vizsgálták azokat az önkénteseket, akik vállalták, hogy megszokott meleg zuhanyukat hidegre cserélik. Az eredmények szerint a hideg vízben zuhanyzók kevesebb betegnapról és betegszabadságról számoltak be, mint azok, akik továbbra is a megszokott módon tisztálkodtak.
A kutatásban összesen 719, 18 és 65 év közötti, alapvetően egészséges felnőtt vett részt. Olyan embereket választottak ki, akik korábban nem zuhanyoztak rendszeresen hideg vízzel. A résztvevők egy részének azt kellett vállalnia, hogy három hónapon keresztül a lehető leghidegebb, otthon elérhető vízzel zuhanyozik, míg a kontrollcsoport tagjai megtarthatták megszokott zuhanyzási szokásaikat.
A kísérlet kezdetén sokan nehezen viselték a változást. Az első két hétben viszonylag sok résztvevő hagyta abba a hideg zuhanyzást, később azonban jelentősen csökkent a lemorzsolódás. Ez arra utal, hogy a kezdeti kellemetlenség után sokan képesek voltak hozzászokni a hideg vízhez.
A kutatás legérdekesebb eredménye a betegségek miatt kieső napok számában mutatkozott meg. A hideg zuhanyt alkalmazó csoportban összességében 31 százalékkal kevesebb betegszabadságos napot regisztráltak, mint a hagyományos módon zuhanyzóknál. Emellett a résztvevők 26 százalékkal kevesebb olyan napról számoltak be, amikor betegnek érezték magukat, függetlenül attól, hogy emiatt otthon maradtak-e.
A hideg zuhanyzók saját beszámolóik alapján fizikai és mentális közérzetükben is némi javulást tapasztaltak, bár ezek az eredmények kevésbé voltak hangsúlyosak.
A kutatók ugyanakkor figyelmeztetnek arra, hogy a vizsgálat elsődleges célja nem a hideg zuhany egészségügyi hatásainak bizonyítása volt, hanem annak feltárása, hogy az embereket miként lehet rávenni egy környezetbarátabb szokás tartós bevezetésére. A tanulmány egyelőre szakértői bírálat előtt áll, ezért az eredményeket óvatosan kell értelmezni.
Az eredmények nem teljesen előzmény nélküliek. Egy korábbi, Hollandiában végzett, több mint háromezer résztvevőt bevonó vizsgálat szintén kedvező összefüggést talált a hideg zuhany és a betegszabadság között. Abban a kutatásban a hideg vízzel zuhanyzók 29 százalékkal kevesebb betegszabadságot vettek ki, ugyanakkor a betegséggel töltött napok száma nem csökkent számottevően. Ez arra utal, hogy a hideg zuhany esetleg a tünetek megélését, a közérzetet vagy a munkaképességet befolyásolhatja, de önmagában nem bizonyítja, hogy erősíti az immunrendszert.
A hideg víz hatására a szervezetben azonnali élettani változások indulnak el. A bőr erei összehúzódnak, a pulzus és a légzés felgyorsulhat, az idegrendszer pedig fokozott készenléti állapotba kerül. Ez magyarázhatja, hogy sokan élénkítőnek érzik a hideg zuhanyt, és úgy számolnak be róla, mintha egy csésze kávét ittak volna. A kutatók azonban egyelőre nem tudják biztosan, hogy ezek a rövid távú reakciók milyen mértékben járulnak hozzá a hosszabb távon megfigyelt egészségügyi különbségekhez.
A kísérlet másik fontos eredménye a környezetvédelemmel kapcsolatos. A hideg zuhanyhoz ugyanis nincs szükség a víz felmelegítésére, ami csökkentheti az energiafelhasználást és a szén-dioxid-kibocsátást. A svájci kutatók számításai szerint a résztvevők a 12 hét alatt fejenként körülbelül 15 kilogramm szén-dioxid-kibocsátást takaríthattak meg. Ez hozzávetőleg egy 100 kilométeres autóút becsült kibocsátásának felel meg.
A becslés egy átlagosan ötperces, 45 liter vizet felhasználó zuhanyzással számolt, amelynek során a vizet egyébként 15-ről 40 Celsius-fokra kellett volna felmelegíteni. A tényleges megtakarítás természetesen függ a zuhanyzás időtartamától, a vízfogyasztástól és a vízmelegítés módjától is.
Lena Glaser, a kutatás vezetője szerint a kísérlet egyik legfontosabb tanulsága, hogy az emberek könnyebben változtatnak a szokásaikon, ha a környezetvédelmi előnyök mellett személyes hasznot is tapasztalnak. A hideg zuhany esetében ilyen lehet az élénkebb közérzet, a kisebb energiafelhasználás vagy az a tapasztalat, hogy a kezdetben kellemetlennek tűnő szokás idővel elviselhetőbbé válik.
A kutató ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a fenntartható életmód nem jelentheti minden kényelem és öröm feladását. Ha valaki folyamatosan olyan szokásokat erőltet magára, amelyek jelentős kellemetlenséget okoznak, az hosszabb távon a jóllétére is kedvezőtlenül hathat.
De vajon mindenkinek érdemes kipróbálnia a hideg zuhanyt? Nem feltétlenül. A hirtelen hideg víz jelentős keringési és légzési reakciót válthat ki, ezért szív- és érrendszeri betegségek, ritmuszavarok vagy nem megfelelően beállított magas vérnyomás esetén kockázatos lehet. Ilyen állapotok mellett a kipróbálás előtt orvosi tanács szükséges. Egészséges embereknél is célszerű elkerülni a hirtelen, extrém hideg vízzel történő kezdést, és azonnal abbahagyni a zuhanyzást, ha szédülés, mellkasi fájdalom vagy légzési nehézség jelentkezik.
A svájci kísérlet tehát érdekes eredményeket hozott, de nem bizonyítja, hogy a hideg zuhany csodaszer lenne a betegségek ellen. A kutatásból az sem következik, hogy a hideg víz kiválthatná a rendszeres testmozgást, az egészséges táplálkozást, a megfelelő alvást vagy a szükséges orvosi kezeléseket.
A legfontosabb tanulság inkább az, hogy egy viszonylag egyszerű életmódbeli változtatásnak egyszerre lehetnek egészségügyi és környezeti előnyei. Hogy ezek pontosan milyen mértékűek, azt további, megfelelően ellenőrzött vizsgálatoknak kell tisztázniuk.
A hideg zuhany tehát ígéretes szokás lehet, de a tudomány egyelőre óvatos: a 12 hetes kísérlet eredményei biztatóak, ám a rendszeres hideg vizes zuhanyzás egészségvédő hatását még nem tekinthetjük bizonyítottnak - írja az IFLScience.
