Az Antarktiszt gyakran hátborzongató csenddel, nem pedig zenei élményekkel társítják, de a kutatók kimutatták, hogy semmi sem lehetetlen. Legalábbis, ha tudományos eredetű hangokról van szó. Ebben a tekintetben a jeges kontinens a Föld egyik leghangosabb helyének bizonyul.
Brit tudósok évek óta rögzítik a rádióhullámokat, amelyeket a napszél és a Föld mágneses mezőjének kölcsönhatása, valamint a villámkisülések keltenek. Nemrégiben úgy döntöttek, hogy valami teljesen váratlan dolgot tesznek velük: zenévé alakítják őket, ami lehetővé teszi számunkra, hogy teljesen új módon halljuk a kozmikus jelenségeket.
A projektet a Brit Antarktiszi Felmérés csapata fejleszti, a Sounds of Space Project kezdeményezésben együttműködő művészekkel együtt. Nigel Meredith tudós vezeti a projektet, aki évek óta elemzi az Antarktiszon található Halley Kutatóállomás antennáinak széles skálája által gyűjtött adatokat. A műszerek nem hétköznapi hangokat rögzítenek, hanem a Föld magnetoszférájában zajló jelenségek által kibocsátott rádióhullámokat. Ezek közül sok azonban olyan frekvenciatartományban van, amelyet megfelelő feldolgozás után az emberi fül is képes érzékelni.
A felvételek hangzása lenyűgöző. Némelyik a tábortűz ropogására, mások a sci-fi filmekből előbukkanó rövid impulzusokra, megint mások pedig hajnali madárdalra hasonlítanak. Ezen hangok mindegyike egy adott fizikai jelenségnek felel meg. Némelyiket villámkisülések hozzák létre, és miután több ezer kilométert tettek meg a mágneses erővonalak mentén, megváltoztatják a hangzásukat, míg mások a Napból érkező töltött részecskék és a Föld magnetoszférája közötti kölcsönhatás eredményei. Ezek a folyamatok felelősek az aurora borealis kialakulásáért is.
A Sounds of Space projekt keretében készült felvételek ITT találhatók.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy ez nem csupán művészi kuriózum. A rögzített jelek értékes információkat nyújtanak az űridőjárásról, a naptevékenység okozta jelenségekről. Az erős geomágneses viharok megzavarhatják a műholdak, a navigációs rendszerek, a rádiókommunikáció, sőt még a földi elektromos hálózatok működését is. A rádióhullámok elemzése lehetővé teszi, hogy jobban megértsük, hogyan viselkedik bolygónk magnetoszférája, és hogyan véd meg minket az űrből érkező nagy energiájú sugárzástól.
Kim Cunio zeneszerző és Diana Scarborough multimédiaművész csatlakozott a tudósokhoz az együttműködésben. Együtt hozták létre a Sounds of Space projektet, amelynek célja a tudományos kutatás, a zene és a vizuális művészet ötvözése. 2020 óta a zenekar kilenc albumot adott ki hiteles tudományos adatok alapján. A legújabb, Infinitas Formas című album feldolgozott elektromágneses jeleket és felvételeket tartalmaz, amelyeket egy tavalyi antarktiszi kutatóexpedíció során készítettek. A felvételek között szerepel az óceán morajlása, a szél, a pingvinek és fókák hangjai, valamint egy kutatóhajó fedélzetén dolgozó tudósok hangjai.
A projekt alkotói elmagyarázzák: a zene célja, hogy segítsen a hallgatóknak jobban megérteni azokat a jelenségeket, amelyeket a mindennapokban nem lehet látni vagy hallani. A szonifikációnak, vagyis az adatok hangokká alakításának köszönhetően az absztrakt mérések könnyebben hozzáférhetővé válnak, és lehetővé teszik számunkra, hogy szó szerint halljuk az űrben zajló folyamatokat. A csapat további projekteket tervez, amelyek nemcsak a Földről, hanem a Naprendszer más bolygóiról származó jeleket is felhasználnak. Mivel minden bolygónak megvan a saját mágneses mezeje és jellegzetes rádióhullámai, rengeteg anyagnak kell lennie a cselekvéshez - írja a focus.pl.
