Tudomány
A kutyák évezredek óta velünk vannak
De csak most tudtuk meg, mikor történt egy kulcsfontosságú változás
Ahogy a tanulmány szerzői hangsúlyozzák, a kutyák természetének egyik legjellemzőbb aspektusa nem az emberrel való kapcsolatuk kezdetén jelent meg.
Az elemzések ebben az esetben egy sokkal későbbi időpontra utalnak. A kutyák agyméretének jelentős csökkenése csak körülbelül 5000 évvel ezelőtt, a késő neolitikumban történt. Ez a felfedezés megkérdőjelezi a korábbi feltételezéseket, miszerint az anatómiai változások a háziasítás közvetlen és gyors eredményei voltak.
A kutatócsoport tucatnyi koponyát elemzett, ősi farkasok és kutyák koponyáját, CT-vizsgálatok segítségével pontosan rekonstruálva agyuk méretét. Az eredmények meglepőek voltak. A legrégebbi ismert kutyák, amelyek még 15 000-35 000 évvel ezelőtt éltek emberek közelében, nem voltak kisebb agyúak, mint a farkasok, sőt egyes esetekben még nagyobbak is voltak.
Csak sokkal később történt jelentős áttörés. A késő neolitikus kutyák agya akár 46%-kal is kisebb volt, mint az ugyanabban az időben élő farkasoké, míg a modern kutyák átlagosan körülbelül 30%-kal kisebb agyúak, mint vadon élő őseiké. Ez azt jelenti, hogy a kulcsfontosságú változás nem a háziasítás kezdetéhez, hanem annak későbbi fejlődéséhez kapcsolódott.
A tudósok próbálják megmagyarázni, hogy miért történt ez. Az egyik hipotézis szerint az agyméret csökkenése az emberi településeken való élethez való alkalmazkodás eredménye volt. Ilyen körülmények között a kutyáknak már nem kellett olyan fejlett túlélési képességekre támaszkodniuk, mint a farkasoknak. Ehelyett specializáltabb szerepeket töltöttek be, például őrként vagy riasztórendszerként, amelyek figyelmeztettek a fenyegetésekre.
Egy másik lehetőség az energiakérdésekkel kapcsolatos. Az agy a test egyik legköltségesebb szerve, és fenntartása nagy mennyiségű energiát igényel. A neolitikus falvak környezetében, ahol az erőforrások korlátozottak lehettek, a kisebb agy előnyös lehetett, mivel csökkentette az energiaigényt.
Ahogy maguk a kutatók is hangsúlyozzák, a kisebb agy nem jelent alacsonyabb intelligenciát. Ezzel a térfogatcsökkenéssel az agy szerkezetének átszerveződése történhetett meg, ami javuló szociális készségekhez vezetett, különösen az emberekkel való kapcsolatokban. A modern kutyák kivételesen jól olvassák az emberi érzelmeket, gesztusokat és szándékokat, ami fontosabb lehetett, mint a vadonban jellemző túlélési készségek - írja a focus.pl.
Az új eredmények megváltoztatják a tudósok szemléletét magáról a háziasítás folyamatáról is. Nem egyszeri eseményről volt szó, hanem egy hosszú távú, fokozatos folyamatról, amelyben az ember és a kutya közötti kapcsolat fokozatosan elmélyült. Kezdetben laza és kölcsönös előnyökön alapuló lehetett, de csak idővel alakult ki belőle egy erős kötelék, amely mélyreható biológiai változásokhoz vezetett. És hogy ez a kapcsolat ma hogyan néz ki, valószínűleg mindenkinek ismerős, akinek volt már kapcsolata kutyákkal.
