Nagy érdeklődés mellett rendezte meg a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ november 14-én az első Japán Napot a Walter Rózsi-villában. Az egész napos programsorozat a japán kultúra, esztétika, tárgykultúra és építészet különböző területeit kapcsolta össze előadásokkal, beszélgetésekkel és kreatív programokkal. A rendezvényen Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke mondott köszöntőt.
A résztvevőket a MÉM MDK nevében dr. Almássy Kornél igazgató köszöntötte, aki röviden bemutatta a Walter Rózsi-villát is.
A programokat Őexcellenciája Kimura Tetsuya úr, Japán magyarországi nagykövete nyitotta meg. Beszédében felhívta a figyelmet a nap egyik központi témájára, a momiji jelentőségére, amelyet ősidők óta versben és dalban ünnepel a szigetország kultúrája. Mint fogalmazott, „témája csodálatosan szimbolizálja a Japánt és Magyarországot egyaránt jellemző természet iránti szeretetet és az évszakok gazdagsága iránti érzékenységet." Rámutatott országaink kapcsolatai sokrétűek, mindennek az építészet területén csodálatos példája a Magyar Zene Háza. Kifejezte, örömmel tölti el őket, hogy „Magyarországon országszerte találhatók teaházak és japánkertek, ahol a magyar emberek közelebb kerülhetnek az építmények és a természet integrálásán alapuló japán esztétikai érzékhez."
Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke köszöntőjében rámutatott: „a Magyar Művészeti Akadémia legfőbb törekvése, hogy elősegítse a magyar és az egyetemes kultúra értékeinek érvényesülését, ezért különösen fontos minden olyan esemény, amikor megismerhetjük és megismertethetjük más nemzetek kulturális értékeit." Felidézte, hogy tavaly az oszakai világkiállításon mutathatta be az MMA működését, céljait és a magyar kultúrát, egyúttal reményét fejezte ki, hogy a mostani rendezvény is tovább erősíti a két ország kulturális kapcsolatait.
A délelőtti programban Simon Ágnes, a Masaka Klub vezetője interaktív előadásán a momiji különleges világán keresztül vezette be a résztvevőket a japán esztétika és a wabi-sabi szemléletébe. Ezt követően Roskó Mária ékszertervező művész idézte fel távol-keleti országban szerzett tapasztalatait és az ott elsajátított ötvösművészeti alapokat. Előadásához pop-up kiállítás is kapcsolódott, amelyen saját alkotásai kerültek párbeszédbe a villa aktuális kiállításának építészeti világával.
Délután Sebestyén Ágnes Anna, a MÉM MDK Breuer-gyűjteményének kurátora és Dénes Mirjam, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Washi | A japán papír ezer arca című kiállításának kurátora beszélgetett a japán kultúra, az anyaghasználat, a tárgykultúra és az építészet kapcsolódási pontjairól. A nap záró előadásán Irimiás Balázs építész személyes élményein keresztül mutatta be a szigetország világát.
Az előadások közötti időszakokban a résztvevők haikuírással és origamidaru-hajtogatással is közelebb kerülhettek a japán kultúrához, emellett a pop-up kiállítást és a Walter Rózsi-villát is felfedezhették.
Az első Japán Nap változatos programjai a japán kultúra több, egymást kiegészítő nézőpontját hozták közel a közönséghez, és egyben új találkozási lehetőséget teremtettek a két ország kulturális kapcsolatai számára.







