Egy több mint 70 évvel ezelőtt készült, eredetileg rossz minőségű fekete-fehér fénykép adhat új bizonyítékot arra, hogy Meretneith, az ókori Egyiptom egyik legkorábbi és legbefolyásosabb női uralkodója valóban királyi hatalmat gyakorolt mintegy 5000 évvel ezelőtt.
Meretneith az első dinasztia idején, nagyjából Kr. e. 3000 körül élt, pontos történelmi szerepe azonban mindmáig vita tárgya. A kutatók egy része korábban úgy vélte, hogy királynéként vagy régensként irányíthatta az országot, míg mások szerint önálló uralkodóként is felléphetett.
A történet az 1940-es években kezdődött, amikor Walter Bryan Emery régész a szakkarai ásatások során egy sírkamra közelében 13 agyagpecsétet talált. Ezeken úgynevezett szerekhek, vagyis olyan különleges jelképes feliratok szerepeltek, amelyeket az ókori Egyiptomban elsősorban a királyok nevének feltüntetésére használtak. Emery két jelet Djer királyhoz kötött, a másik kettőt pedig Meretneith nevével hozta összefüggésbe. A felfedezés azért volt különösen jelentős, mert ha valóban az ő neve szerepelt ezeken a királyi jelképeken, az azt jelenthette, hogy Meretneith maga is uralkodói rangot viselt.
A bizonyítékok azonban később rendkívül nehezen hozzáférhetővé váltak. Az eredeti agyagpecsétek, valamint az ásatás során készült üvegnegatív is eltűnt, így a kutatóknak lényegében csak egy 1954-ben közölt, gyenge minőségű fekete-fehér fénykép maradt. A kép alapján sokáig nem lehetett kellő bizonyossággal megállapítani, hogy a jelek valóban Meretneith nevét tartalmazzák-e.
Most azonban kutatók digitális képjavító és elemző módszerekkel újra megvizsgálták a régi felvételt. A részletek kiemelésével sikerült tisztábban elkülöníteniük a szerekheken látható jeleket. Az elemzés szerint a második és harmadik szerekhen található jelek összhangban vannak Meretneith nevének ismert írásmódjával, ami megerősítheti azt az elképzelést, hogy őt is uralkodóként tüntették fel.
Meretneith szerepe azért is különleges, mert a róla fennmaradt egyéb feliratok alapján rendkívül magas politikai pozíciót töltött be. Egyes leleteken „a király anyjaként” említik, és olyan fontos állami területek irányításához is kötik, mint a kincstár. A kutatók szerint elképzelhető, hogy Djerrel együtt uralkodott, később pedig fia, Den régenseként is jelentős hatalmat gyakorolt. Ez azt jelentené, hogy politikai szerepe élete során többször is változhatott: bizonyos időszakokban közvetlenül gyakorolhatta a hatalmat, máskor pedig egy férfi uralkodó mellett lehetett a birodalom egyik legfontosabb vezetője.
A kutatás ugyanakkor nem zárta le a vitát. Eva-Maria Engel, a berlini Humboldt Egyetem történésze, aki nem vett részt a vizsgálatban, másképpen értelmezi a feljavított fényképet. Szerinte a jelek alapján nem feltétlenül Meretneith neve olvasható a szerekheken, és elképzelhető, hogy a pecsét kizárólag Djer király nevét tartalmazta. Ez azonban nem kérdőjelezi meg Meretneith rendkívüli hatalmát, hiszen más régészeti bizonyítékok is arra utalnak, hogy az első dinasztia egyik legbefolyásosabb nője lehetett.
A több mint hét évtizedes fénykép így egy különleges régészeti bizonyítékká vált: miközben az eredeti leletek eltűntek, a régi felvétel korszerű digitális elemzése újra lehetőséget adott a kutatóknak arra, hogy megvizsgálják Meretneith helyét az ókori Egyiptom hatalmi rendszerében. Ha az új értelmezés helyes, Meretneith nem egyszerűen egy nagy hatalmú királyné vagy régens lehetett, hanem az egyiptomi történelem egyik legelső női uralkodója, aki akár a férfi királyokkal azonos uralkodói státuszt is betölthetett - írja a LiveScience.
