Újabb töredéket találtak az ókori világ egyik legismertebb békeszerződéséből, amely nemcsak a háború lezárásáról, hanem a konfliktusok miatt otthonukat elhagyni kényszerülő emberekről is üzenetet hordoz. A lelet azért különösen jelentős, mert új részletekkel egészítheti ki a több mint háromezer évvel ezelőtt létrejött megállapodásról alkotott képet.
A szóban forgó békeszerződés az egyiptomi és a hettita birodalom között született a Kr. e. 13. században, II. Ramszesz egyiptomi fáraó és III. Hattusili hettita király uralkodása idején. A megállapodás a két nagyhatalom közötti hosszú konfliktust igyekezett lezárni, és kölcsönös békét, valamint együttműködést írt elő. A szerződés különlegessége, hogy az emberiség történetének egyik legrégebbi fennmaradt nemzetközi békeszerződéseként tartják számon.
Az újonnan azonosított töredék egy olyan részhez kapcsolódik, amely a háborúk következményeivel, illetve az emberek egyik területről a másikra történő menekülésével foglalkozhat. A szöveg arra utal, hogy a korszak uralkodói számára sem volt ismeretlen probléma a háborúk miatt lakóhelyüket elhagyó emberek helyzete. A rendelkezések célja az lehetett, hogy a konfliktusok után rendezze az érintett emberek sorsát, és megakadályozza, hogy a menekültek miatt újabb feszültségek alakuljanak ki.
A felfedezés azért is érdekes, mert az ókori diplomáciai szövegekben ritkán található ilyen közvetlen utalás a háborúk civil következményeire. A töredék ezért nemcsak a két birodalom politikai kapcsolatainak megértéséhez járulhat hozzá, hanem arról is árulkodhat, hogyan próbálták több mint háromezer évvel ezelőtt kezelni a háborúkat követő társadalmi problémákat. A kutatók szerint a fragmentum további vizsgálata új információkat adhat az Egyiptom és a hettita birodalom közötti béke feltételeiről, valamint az ókori Közel-Kelet diplomáciájáról - írja az IFLScience.
