A vádhatóság vitatja az elsőfokú bíróság bizonyítékértékelését, és továbbra is a politikus bűnösségének megállapítását kéri. 2027. február 23-ára tűzte ki a Fővárosi Ítélőtábla Simon Gábor, az MSZP egykori elnökhelyettesének büntetőperét – tudta meg lapunk a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szóvivőjétől.
A 2014-ben kirobbant, több száz millió forintos külföldi bankszámlákhoz kapcsolódó ügyben az elsőfokú bíróság bizonyítottság hiányában felmentette a politikust a költségvetési csalás vádja alól. Az ügyészség szerint azonban a bíróság egyoldalúan értékelte a bizonyítékokat, és okszerűtlen következtetésre jutott. A nem jogerős ítéletet mindkét oldal megtámadta.
Több száz millió forint a külföldi bankszámlákon
A 2010-es évek egyik legjelentősebb politikai botránya 2014 februárjában, néhány héttel az országgyűlési választás előtt robbant ki. Kiderült, hogy Simon Gábor, az MSZP akkori elnökhelyettese több száz millió forintnak megfelelő devizát tartott külföldi bankszámlákon, amelyeket országgyűlési képviselői vagyonnyilatkozataiban nem tüntetett fel.
A nyomozás során svájci és osztrák bankszámlák kerültek a hatóságok látókörébe. Az ügyészség álláspontja szerint a politikus a külföldön elhelyezett, adókötelesnek tekintett jövedelmei után elmulasztotta teljesíteni adófizetési kötelezettségét, amivel mintegy 120 millió forintos vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.
Simon Gábor mindvégig tagadta bűnösségét. Védekezése szerint a pénzek korábbi megtakarításaiból, befektetéseiből, vállalkozásaiból, illetve családi ingatlan értékesítéséből származtak.
A büntetőeljárás egyik központi kérdése ezért az lett, hogy a hatóságok bizonyítani tudják-e a külföldi számlákon elhelyezett vagyon tényleges eredetét és adójogi megítélését.
Tizenkét év, öt bíró, hiányzó svájci banki adatok
Az eljárás rendkívüli időtartamát jelzi, hogy a 2026 márciusában kihirdetett elsőfokú ítéletig több mint tizenkét év telt el, és az ügyben már öt bíró járt el.
A bizonyítás egyik legnagyobb nehézségét a svájci bankszámlához kapcsolódó adatok hiánya jelentette.
A rendelkezésre álló információk szerint Simon svájci számláján 2004-ben 1 millió 505 ezer amerikai dollár volt, amelyből 343 ezer dollárt egy osztrák számlára vezetett át.
A pénz korábbi mozgását, a svájci számlára kerülésének időpontját és körülményeit azonban nem sikerült teljeskörűen feltárni. A svájci hatóságoktól kért adatok nem álltak a magyar bíróság rendelkezésére.
A nyomozás során az is kiderült, hogy Simon első felesége 2008 januárjában osztrák bankszámlát nyitott a politikus számára, amelyre 365 ezer eurót és 162 ezer amerikai dollárt fizetett be.
Az ügyben készült igazságügyi szakértői számítások ugyancsak jelentős, igazolt forrásokkal nem fedezett vagyont mutattak ki.
A Magyar Hírlap már 2018-ban beszámolt arról, hogy az egyik szakértői számítás szerint 241 millió forint volt az a forráshiány, amelynek eredete nem volt megállapítható. Egy másik számítás 267 millió forintos összeget tartalmazott; a különbség egy állítólagos családi kölcsön elszámolásából adódott.
A forráshiány ugyanakkor önmagában nem bizonyítja, hogy a teljes összeg adóköteles jövedelem lett volna, vagy bűncselekményből származott volna. A büntetőeljárásban éppen ezt kellett volna a vádhatóságnak kétséget kizáróan bizonyítania.
Felmentés a költségvetési csalás vádja alól
A Budai Központi Kerületi Bíróság 2026. március 18-án hozott elsőfokú ítéletében bizonyítottság hiányában felmentette Simon Gábort a költségvetési csalás vádja alól.
A bíróság indokolása szerint az ügyészség nem tudta megdönteni a politikus védekezését, amely szerint a külföldi számlákon tartott pénz korábbi megtakarításokból és befektetésekből származott. A bíróság azt sem látta bizonyítottnak, hogy a szóban forgó vagyon adóköteles jövedelem lett volna.
A felmentés azonban nem jelentette azt, hogy Simon valamennyi vádpontban mentesült volna a büntetőjogi felelősség alól. A bíróság hamis magánokirat felhasználása miatt bűnösnek mondta ki, és 300 napi tételnek megfelelő, összesen 30 millió forint pénzbüntetésre ítélte. A korábbi letartóztatásban és más szabadságkorlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt eltöltött idő beszámításával ugyanakkor a pénzbüntetést megfizetettnek tekintette.
A felmentés azonban nem jelentette azt, hogy Simon valamennyi vádpontban mentesült volna a büntetőjogi felelősség alól. A bíróság hamis magánokirat felhasználása miatt bűnösnek mondta ki, és 300 napi tételnek megfelelő, összesen 30 millió forint pénzbüntetésre ítélte. A korábbi letartóztatásban és más szabadságkorlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt eltöltött idő beszámításával ugyanakkor a pénzbüntetést megfizetettnek tekintette.
Az elsőfokú döntés rendelkezett a Simontól korábban lefoglalt 120 millió forint lefoglalásának feloldásáról is. Az ügyészség ezt a rendelkezést szintén megtámadta.
Az ügyészség szerint okszerűtlen következtetésre jutott a bíróság
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség nem fogadta el az elsőfokú ítéletet.
Csiha Gábor, a főügyészség szóvivője lapunknak elmondta: a Fővárosi Ítélőtábla 2027. február 23-ára tűzte ki a másodfokú tárgyalást.
Az ügyészségi fellebbezés indoka szerint az elsőfokú bíróság okszerűtlen következtetést vont le a vád bizonyítékaiból, és azokat egyoldalúan értékelte.
A vádhatóság ezért továbbra is kéri Simon Gábor bűnösségének megállapítását költségvetési csalás miatt, valamint felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását. Emellett fellebbezett a 120 millió forintos összeg lefoglalásának feloldása ellen is.
Simon Gábor ugyancsak megtámadta az ítéletet: felmentésért és enyhítésért fellebbezett.
A másodfokú eljárásban így nem pusztán a büntetés mértékéről, hanem az elsőfokú bíróság bizonyítékértékeléséről és a költségvetési csalásra vonatkozó felmentő rendelkezésről is dönteni kell.
A vagyon eltitkolása és az adócsalás két különböző jogi kérdés
Az ügy egyik lényeges sajátossága, hogy a külföldi bankszámlák vagyonnyilatkozatból történő kihagyása és a költségvetési csalás bizonyítása eltérő jogi kérdés.
A bíróság az előbbihez kapcsolódó hamis magánokirat felhasználását bizonyítottnak találta, a költségvetési csalás megállapításához szükséges bizonyítékokat azonban nem tartotta elegendőnek.
A büntetőeljárásban ugyanis nem a vádlottnak kell bizonyítania ártatlanságát. Az ügyészségnek kell igazolnia a bűncselekmény törvényi tényállásának megvalósulását, a kétséget kizáróan nem bizonyított tény pedig nem értékelhető a vádlott terhére.
Az elsőfokú felmentés így nem azt jelenti, hogy a bíróság a külföldi vagyon valamennyi részletét tisztázottnak találta volna. A döntés azt jelenti, hogy a költségvetési csalás megállapításához szükséges bizonyítottság nem állt fenn.
Az ügyészség ezt a következtetést vitatja.
A hamis útlevél és a 250 milliós bankszámla
A büntetőügyhöz kapcsolódott egy másik, jelentős összegű bankszámla is. A nyomozás során kiderült, hogy Simon Gábor nevéhez Gabriel Derdak néven kiállított Bissau-guineai útlevél is kapcsolódott. A Derdak név Simon édesanyjának leánykori nevéből származott.
Az útlevél Welsz Tamástól került a politikushoz. Welsz 2014 márciusában, miközben rendőrautóval kihallgatásra szállították, meghalt. A hatóságok a halálesetet öngyilkosságként állapították meg.
A Gabriel Derdak néven nyitott magyarországi bankszámlán a büntetőügy másodrendű vádlottja 250 millió forintot helyezett el. A pénz tulajdonjogával kapcsolatban külön polgári jogvita alakult ki, miután Simon és a másodrendű vádlott egyaránt sajátjának vallotta az összeget. Ez a pénz nem azonos azzal a 120 millió forinttal, amelynek lefoglalását az elsőfokú bíróság feloldotta.
Simon politikai koncepciós eljárásnak tartja az ügyet
Az MSZP korábbi elnökhelyettese a büntetőeljárás során végig kitartott ártatlansága mellett. Simon szerint az ellene indított eljárás politikai indíttatású volt, és a 2014-es országgyűlési választás előtt az MSZP ellehetetlenítését szolgálta. Az elsőfokú ítélet kihirdetése előtt is azt állította, hogy ügyét kampánycélokra használták fel.
A bíróság ugyanakkor a hamis magánokirat felhasználását bizonyítottnak találta, a költségvetési csalás kérdésében pedig bizonyítottság hiányában hozott felmentő rendelkezést.
A politikus védekezése és az ügyészség álláspontja tehát továbbra is alapvetően eltér egymástól.
Februárban folytatódik a több mint tizenkét éve húzódó per
A Simon-ügy a magyar igazságszolgáltatás egyik rendkívül hosszúra nyúlt büntetőeljárása lett. A 2014-ben kirobbant botrány óta több mint tizenkét év telt el, miközben a külföldi számlákon elhelyezett vagyon eredetével és adójogi megítélésével kapcsolatos kérdések végleges büntetőjogi elbírálása még nem történt meg.
A következő tárgyaláson a Fővárosi Ítélőtábla előtt az lesz a központi kérdés, hogy az elsőfokú bíróság megfelelően értékelte-e a rendelkezésére álló bizonyítékokat, illetve megalapozottan mentette-e fel Simon Gábort a költségvetési csalás vádja alól. Az ügyészség szerint nem. A védelem továbbra is a politikus felmentését kéri.
A végleges döntés a másodfokú bíróságra vár.
