Alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette a Kúria korábbi döntését az Alkotmánybíróság (Ab) egy internetes hírportál munkatársának ügyében. A testület kimondta: a rejtve dolgozó oknyomozó újságírók felelősségre vonásakor a bíróságoknak kötelezően mérlegelniük kell a megszerzett információ közérdekűségét és azt, hogy a jogsértés okozott-e aránytalan sérelmet.
Az ügy gyökerei a 2015-ös menekültválság idejére, augusztusra nyúlnak vissza. A szóban forgó újságíró egy tényfeltáró riport elkészítése céljából magát kirgiz állampolgárnak álcázva csatlakozott a magyar déli határhoz érkező menedékkérőkhöz. A riporter azért folyamodott ehhez a megoldáshoz, mert az akkori Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal teljesen elzárkózott attól, hogy a sajtó munkatársait beengedje a harmadik országbeli állampolgárokat befogadó intézményekbe, így lehetetlenné vált a helyszíni tudósítás.
A hatóságok azonban a rejtőzködő munkavégzést úgy értékelték, hogy az újságíró közokirat-hamisítást, illetve a hatóság félrevezetését követte el. Álláspontjuk szerint ezekre a cselekményekre már nem vonatkoztak a médiatörvény speciális, újságírókat védő szabályai. Ezt a jogi érvelést az első- és a másodfokú bíróság, majd végül a Kúria is elfogadta, így az oknyomozót jogerősen megrovásban részesítették.
Az érintett ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz. Érvelése szerint az eljáró bíróságok figyelmen kívül hagyták a szólás- és sajtószabadság alaptörvényi garanciáit, és elmulasztották elvégezni az alapjog korlátozásához elengedhetetlenül szükséges szükségességi és arányossági tesztet.
Az Ab a kedden közzétett határozatában helyt adott az indítványnak, és megsemmisítette a Kúria 2018-as ítéletét. A testület határozatában világos alkotmányos követelményeket támasztott: egy oknyomozó újságíró büntetőjogi felelősségének vizsgálatakor a bíróságoknak kötelező értékelniük, hogy a megszerzett információ milyen közérdekű vitát szolgált. Szintén vizsgálni kell, hogy az adatok legális úton megszerezhetők lettek volna-e, illetve, hogy a tudósító által elkövetett jogsértés – a társadalmi hatásokat is figyelembe véve – okozott-e aránytalanul súlyos sérelmet.
Mivel a Kúria és az alsóbb fokú bíróságok ezeket a szempontokat egyáltalán nem érvényesítették, az Ab alaptörvény-ellenesnek minősítette a jogértelmezésüket.
A testület ugyanakkor hangsúlyozta: a büntetőjogi felelősség végső megállapítása – immár a fentebb rögzített alkotmányos szempontok kötelező figyelembevételével – továbbra is a rendes bíróságok feladata.
Az ügy előadó bírája Czine Ágnes volt, a határozathoz Handó Tünde alkotmánybíró különvéleményt csatolt – írta az MTI.
