Kínai paleontológusok olyan felfedezést tettek, amely átírhatja a borostyán kialakulásáról alkotott eddigi elképzeléseket.
Az ország északnyugati részén ugyanis olyan fosszilizálódott gyantadarabokat találtak, amelyek mintegy 385 millió évesek, vagyis körülbelül 150 millió évvel idősebbek a dinoszauruszoknál. Ez a legrégebbi, tudományosan igazolt borostyán, amelyet valaha felfedeztek, és nagyjából 65 millió évvel megelőzi az eddigi rekordtartót is - írta meg a Breaking Science News.
A kutatók szerint a lelet azért különösen jelentős, mert arra utal, hogy a növények már jóval a magvas növények megjelenése előtt képesek voltak összetett gyantát termelni. A borostyán megkövesedett növényi gyanta, amelyet a fák és más növények sérüléseik lezárására és a kórokozók elleni védekezésre választanak ki. Az új felfedezés azt sugallja, hogy ez a természetes védekezési mechanizmus sokkal korábban alakult ki, mint azt a tudósok korábban gondolták.
A parányi borostyándarabokat egy középső devon időszaki kőszéntelepben találták meg Kínában. Bár bennük nem maradtak fenn rovarok vagy más élőlények, a kémiai vizsgálatok egyértelműen igazolták, hogy valódi borostyánról van szó. A kutatók úgy vélik, hogy a lelet fontos új információkat nyújt a szárazföldi növények fejlődéséről és arról, hogyan alkalmazkodtak a több száz millió évvel ezelőtti környezeti kihívásokhoz.
