Vajon egy 13 000 évvel ezelőtti kataklizmikus üstökösbecsapódás indította el a civilizáció felemelkedését? Ez a robbanásveszélyes állítás áll a világhírű Göbekli Tepe lelőhelyén található faragványok tanulmányozása mögött, amelyek a kutatók szerint nemcsak egy katasztrofális üstökösbecsapódást, hanem a világ legrégebbi naptárát is kódolják.
A Törökország déli részén található Göbekli Tepe egy fazekasság előtti neolitikus komplexum, amelynek korát körülbelül 12 000 évesre becsülik. A lelőhelyen található bonyolultan faragott oszlop elemzése alapján a tanulmány szerzői azt feltételezik, hogy a V alakú szimbólumok az év napjait jelképezik, összesen 365 jelöléssel, amelyek 12 holdhónapra, valamint 11 további – vagy epagomenális – napra vannak osztva.
A nyári napfordulót eközben egy madárszerű istenségként ábrázolják – valószínűleg a Szűz csillagképet jelképezve, ahol a Nap ebben az évszakban helyezkedhetett el –, nyakában egy V betűvel. A kutatók szerint a hasonló V alakú nyakláncokkal ellátott alakok ábrázolásait a kapcsolódó helyszíneken „időt irányító vagy teremtő istenségekként” értelmezték.
A Göbekli Tepe-i faragványokról úgy tartják, hogy a világ legrégebbi naptárát ábrázolják.
Mivel a faragványok látszólag mind a Nap mozgását, mind a Hold fázisait követik nyomon, a tanulmány szerzője azt sugallja, hogy az oszlop a világ legkorábbi holdnaptárát ábrázolja.
Talán még ennél is megdöbbentőbb, hogy az ősi metszetek a csillagképek változó helyzetét illusztrálják az égen, ami a precesszió fogalmának 10 000 évvel azelőtt való megértését jelzi, hogy azt az ókori görög csillagász, Hipparkhosz először dokumentálta.
A tanulmány legmegdöbbentőbb felfedezése azonban egy különálló oszlophoz kapcsolódik, amely úgy tűnik, a Tauridák meteoráramlatát illusztrálja, amely több héten keresztül haladt át a Vízöntő és a Halak csillagképeken. Ezt a bolidák özönét javasolták egy üstökös becsapódásának forrásaként valamikor Kr. e. 10 850 körül, amely elindíthatta a Fiatalabb Driász néven ismert mini jégkorszakot.
Fontos megjegyezni, hogy a Fiatalabb Driász becsapódási hipotézisét sok kutató határozottan ellenzi, akik szerint nincs bizonyíték arra, hogy az eseményt ütközés okozta volna. Mint ilyen, mindezeket az érveket fenntartásokkal kell kezelni.
A tanulmány szerzője mindazonáltal azt feltételezi, hogy magát a Göbekli Tepét ennek a hipotetikus becsapódásnak az emlékműveként építhették.
„Úgy tűnik, Göbekli Tepe lakói az égbolt éles megfigyelői voltak, ami várható is, tekintve, hogy világukat egy üstökös becsapódása pusztította el” – mondta Dr. Martin Sweatman, a tanulmány egyedüli szerzője az Edinburgh-i Egyetemről egy nyilatkozatban. „Ez az esemény egy új vallás létrehozásával és a mezőgazdaság hideg éghajlattal való megbirkózása érdekében történő fejlesztésének ösztönzésével indíthatta el a civilizációt” – mondta.
Írásában a kutató ezt az elképzelést azzal fejti ki, hogy „a vallás már létezhetett máshol… de a Fiatalabb Driász becsapódása egy új, katasztrofális formát válthatott ki”.
„A félelem erőteljes szervezőelv az emberi társadalomban, és a Fiatalabb Driász becsapódása kétségtelenül nagy félelmet és áhítatot keltett. Így ez az esemény motiválhatja a Göbekli Tepe és a kapcsolódó helyszínek grandiózus építési projektjeit” – mondják.
Egy ilyen félelmetes vallás – amely egy „koponyakultusz” köré szerveződhetett – tehát adhatta a szikrát a nagyszabású közösségi szerveződéshez és monumentális építmények építéséhez, gyakorlatilag „beindítva a civilizáció eredetét” – vonják le a következtetést a kutatók, számol be az IFLScience.
