A Tiszacsege-nagymajori Vay-kastélyt és környékét bejárva megismerhetjük, milyen épületekből állt a 19. század első felében egy ilyen majorság. A kastély mellett ott állt négy béresház, két ökör és szarvasmarha istálló, egy juhhodály, egy csűr, egy góré, egy ól, egy fáskamra, egy szekérszín és egy malom.
A kastély melletti nagy gyümölcsös terméséből pálinka készült. Néhány év elteltével új tiszttartó házat építettek, a nyolcholdas kertbe pedig tízezer tő szőlőt telepítettek. A birtokon igen jövedelmező volt a juhtartás, ám egyre nagyobb bevételük volt dohánytermesztésből. 1829-ben tizenkilenc dohányos ház állt az uradalomban.
A Vay-család Nagymajort kezében tartó tagja, Vay Lajos 1848 előtt bérbe adta a hatezer holdas birtokot. A bérlő lakott a kastélyban is. A 19. század második felében sorra követték egymást a bérlők, a birtok azonban a Vayaké maradt, ennek talán legfőbb oka az volt, hogy a magyar arisztokraták körében nagy tekintélyt adtak nekik az ohati-nagymajori vadászatok. A bérlők által látványosan felfejlesztett birtok jelentős részét Vay Béla 1909-ben a nagymajori kastéllyal együtt eladta bérlőjének, Rosinger Lajosnak. A nevüket Radákra magyarosító örökösök Budapesten éltek, csak nyaralni jártak Nagymajorba. Az 1930-as években korszerűsítették a kastélyt, bevezették a vizet, fürdőszobákat építettek és gyönyörű parkot teremtettek köré. A második világháború után a Hortobágyi Állami Gazdaságé lett a kastély, dolgozóiknak itt választottak le lakásokat. A park tönkrement, az értékes fákat nagyrészt feltüzelték. A rendszerváltozás után az akkor szinte kísértetkastélyként elő, düledező falú, leromlott állagú épületet megvették. 2001-re új tulajdonosa teljesen helyreállította. Kastélyszállóként él tovább az épület, pincéjében borozó van. A szintén felújított épületekben egy rádiómúzeumot helyeztek el és egy konferenciateremnek is helyet találtak. A kastélypark kezd újra régi pompájában megéledni, 5,5 hektáros területére minden növényt újra kellett telepíteni.
Egy különös legendaként élő történet szerint a Vayak leszármazottai között ott van II. Erzsébet angol királynő. Nos, ez nem legenda. A Rákóczi Ferenccel együtt raboskodó Vay Ádámtól származik gróf Rhédey Claudia Zsuzsanna grófnő, aki nem más, mint II. Erzsébet szépanyja. Történészek által is bizonyított a tény, hogy törvényes házasságok révén jött létre a Vay-Windsor családok rokonsága. Maga II. Erzsébet is erre hivatkozott 1999-ben egy Göncz Árpádhoz, a magyar köztársasági elnökhöz írt levelében.
Tiszacsegén tehát igazán nincs messze egymástól a paraszti tüzes ól és a nagymajori kastély, a távolság nagyjából annyi köztük, mint a Vayak és az angol királynő között.
