A hunok nomád nép voltak, akik valószínűleg Közép-Ázsia sztyeppéiről indultak nyugat felé, majd a 4–5. században jelentek meg Európában.
Társadalmuk központi eleme a lovas életmód volt, amely a mindennapjaikat és a hadviselésüket egyaránt meghatározta. Attila uralkodása idején a Hun Birodalom érte el legnagyobb kiterjedését, és jelentős befolyást gyakorolt Európa politikai viszonyaira. Attila halála után azonban a birodalom gyorsan szétesett, mert a különböző törzseket főként az ő személye tartotta össze. A hunok írott emlékeket alig hagytak maguk után, ezért történetüket főként más népek feljegyzéseiből és régészeti leletekből ismerjük. Bár sok legenda övezi őket, a történészek ma is folyamatosan kutatják eredetüket, kultúrájukat és pontos szerepüket Európa történelmében.
Az emberek azért féltek a hunoktól, mert rendkívül gyors és hatékony harcmodorral rendelkeztek. Kiváló lovasok voltak, és nagy távolságokat tudtak rövid idő alatt megtenni, ami váratlanná tette támadásaikat. Legrettegettebb fegyverük a visszacsapó íj volt, amellyel vágtázás közben is nagy pontossággal tudtak lőni. A hun seregek gyakran alkalmaztak megtévesztő taktikákat, például színlelt visszavonulást, amellyel csapdába csalták ellenfeleiket. Attila uralkodása alatt a Hun Birodalom Európa egyik legerősebb katonai hatalmává vált, és több alkalommal is súlyos vereséget mért a Római Birodalom seregeire. A rómaiak és más népek gyakran inkább adót fizettek a hunoknak, hogy elkerüljék a pusztító hadjáratokat. Hírnevüket tovább erősítették a korabeli beszámolók, amelyek sokszor félelmetesebbnek ábrázolták őket, mint amilyenek valójában lehettek. Bár valóban kemény harcosok voltak, a történészek szerint a róluk fennmaradt leírások egy része túlzó, mert többnyire ellenfeleik írták őket. A hunok ereje nemcsak a harci tudásukban, hanem gyors mozgásukban, fegyelmezett lovasságukban és kiváló hadvezetésükben is rejlett.
A hunokkal kapcsolatban ma is számos kérdésre nincs egyértelmű válasz. A legnagyobb rejtély az eredetük: a kutatók még mindig vitatják, pontosan honnan származtak, és milyen kapcsolatban álltak a korábbi ázsiai nomád népekkel, például a Hsziungnu törzsszövetséggel. Az sem teljesen tisztázott, hogy milyen nyelvet beszéltek, mert nagyon kevés saját nyelvi emlék maradt fenn. Máig nem tudjuk biztosan, hol található Attila sírja, amelyet a hagyomány szerint titokban rejtettek el. A tudósok azt is vizsgálják, hogyan tudtak viszonylag rövid idő alatt ekkora birodalmat létrehozni és uralmuk alatt tartani ennyire különböző népeket. Mivel a hunok szinte semmilyen írott feljegyzést nem hagytak maguk után, történetük nagy részét ellenfeleik beszámolóiból és régészeti leletekből kell rekonstruálni. Emiatt a hunok múltjának több részlete ma is vita tárgya, és minden új régészeti felfedezés közelebb vihet a történetük megértéséhez.
