Megkezdődött a róka- és aranysakál-állomány parazitológiai monitoringprogramja szeptember közepén; a több szervezet összefogásával megvalósuló vizsgálatok célja az emberre is veszélyt jelentő Echinococcus multilocularis és Trichinella féregfajok magyarországi előfordulásának nyomonkövetése - tájékoztatta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.
A közlemény szerint a több mint 5 hónapon át tartó program során várhatóan mintegy 700 róka és aranysakál vizsgálata történik meg.
A kezdeményezés a Nébih, az Országos Magyar Vadászkamara, valamint az Állatorvostudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem együttműködésében valósul meg.
A monitoringprogram keretében országszerte, kockázatelemzés alapján meghatározott számban gyűjtenek mintákat. A tervezésnél a többi között a korábbi állati és humán megbetegedések területi előfordulását is figyelembe vették a szakemberek. A minták begyűjtése a vadászatra jogosultak közreműködésével, a vizsgálat pedig a Nébih laboratóriumaiban történik.
A közleményben szerepel: a parazitológiai monitoring azért kiemelten fontos, mert a rókák és az aranysakálok a paraziták terjesztésében jelentős szerepet töltenek be. A vadon élő ragadozók vizsgálatával naprakész információ nyerhető a fertőzöttség hazai helyzetéről, és nyomon követhetők az eddig ismert gócpontok esetleges területi változásai is. A vizsgálatok eredményei a későbbi monitoringtevékenységek tervezéséhez is alapul szolgálnak.
Az Echinococcus multilocularis egy galandféreg, amelynek természetes végleges gazdái a kutyafélék, elsősorban a rókák, aranysakálok és nyestkutyák. Az ember a parazita petéinek szájon át történő felvételével fertőződhet, például nem megfelelően megmosott élelmiszer vagy szennyezett kéz közvetítésével. A kialakuló betegség, az alveoláris echinococcosis elsősorban a májat érinti, lassan fejlődik és kezelés hiányában végzetes kimenetelű megbetegedést okozhat. Magyarországon a parazitát először 2002-ben mutatták ki rókában, jelenleg több régió is erősen fertőzöttnek tekinthető.
A Trichinella fajok fonálférgek, amelyek szintén jelentős humánegészségügyi kockázatot hordoznak. Az ember rendszerint a házisertés vagy vadonélő állatok (például vaddisznó) fertőzött, nyers vagy nem kellően hőkezelt húsa, valamint érleléssel tartósított húskészítmények (sonka vagy kolbász) elfogyasztásával fertőződhet. A paraziták életciklusában a húsevő vadon élő állatok, így a róka és az aranysakál is fontos szerepet töltenek be.
A monitoringprogram 2027. február végén zárul, ezt követően lehetőség nyílik az eredmények átfogó értékelésére - írta meg az MTI
