Történelem
Évezredek roncsai kerültek elő a Gibraltári-szoros mélyéről
Az új felmérés római, középkori és második világháborús roncsokat is azonosított
A Gibraltári-szoros – amely Észak-Afrika és Európa között, valamint az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger között teremt kapcsolatot – évszázadok óta kulcsfontosságú tengeri útvonal, és számos történelmi konfliktus helyszíne volt az ókortól egészen a második világháborúig. Egy új régészeti kutatás most eddig nem látott részletességgel tárja fel ennek a stratégiai térségnek a veszélyes és gazdag hajózási múltját.
A szakemberek a Gibraltári-öbölben (más néven Algecirasi-öbölben), a szoros keleti bejáratánál egy úgynevezett „hajóroncs-temetőt” azonosítottak, ahol több mint 100 elsüllyedt hajó maradványai kerültek elő. A vizsgálatok szerint a lelőhelyek mintegy 2500 év történetét ölelik fel, egészen a pun korig visszamenően - írja a Smithsonian Magazine.
A kutatók – spanyol, portugál és argentin egyetemek együttműködésében – a terület egy viszonylag kis, körülbelül 29 négyzetmérföldes részére koncentráltak, amely Algeciras kikötője és a Gibraltári-szikla között helyezkedik el. Ez a szakasz különösen fontos, mivel minden hajónak, amely az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger között közlekedik, ezen a szoroson kell áthaladnia, gyakran várakozva is a kedvező időjárásra.
A feltárt roncsok között különböző korszakok hajói szerepelnek: római kori maradványok, középkori kereskedelmi hajók, valamint újkori hadihajók is. A kutatók szerint a leletek sokszínűsége páratlan, hiszen gyakorlatilag minden jelentős tengeri hatalom nyomai megtalálhatók itt – a velenceiektől és hollandoktól kezdve a spanyol és brit hajókig.
A leletek között külön figyelmet kapott egy 18. századi spanyol ágyúnaszád, valamint egy második világháborús olasz „Maiale” típusú mini-tengeralattjáró maradványa is, amelyet búvárok irányítottak, és amelyet ellenséges hajók megtámadására használtak.
A szakemberek szerint az öböl valódi víz alatti múzeumként működik, amely egyedülálló betekintést ad a tengeri kereskedelem és hadviselés több ezer éves történetébe.
A kutatók most arra figyelmeztetnek, hogy a terület fokozott védelemre szorul, mivel a modern fejlesztések, a kotrási munkák és a klímaváltozás is veszélyeztetik a roncsokat. A cél az, hogy a lelőhelyeket megőrizzék, miközben digitális módszerekkel – például 3D-s modellekkel és 360 fokos felvételekkel – tegyék elérhetővé a nagyközönség számára, anélkül hogy kárt tennének bennük.
