A tudósok megkongatták a vészharangot

A Rutgers Egyetem elemezte az ősi korallok és a part menti üledékek adatait, és rájött: a múlt század eleje óta az átlagos emelkedés 1,5 mm volt évente, és meghaladta a százéves tendenciát az elmúlt 4000 évben.

Ennek oka az óceán hőtágulása és a gleccserek olvadása, és a folyamat gyorsul. A folyó deltái, például Sanghaj, Sencsen és Hongkong különösen sebezhetőek. Már természetes süllyedésnek vannak kitéve, de a talajvíz szivattyúzása növeli a talaj errózióját – akár évszázadonkénti méretekig. A múlt században Sanghajban néhány terület több mint 1 m-rel süllyedt. Ez jelentősen növeli az árvizek kockázatát, még a tengerszint enyhe emelkedésével is.

Ugyanakkor van egy pozitív példa is: Sanghaj már korlátozta a víz szivattyúzását, és elkezdte visszaszivattyúzni az édesvizet a föld alatti horizontokba, ami lelassítja a süllyedést.

A kutatók kockázati térképeket készítettek, hogy a városok előre tervezhessenek védelmet – gátak építését, a vízelvezetés javítását és a vízbevitel ellenőrzését. A probléma továbbra is globális, de az illetékes vezetés segíthet megelőzni a katasztrofális következményeket – derül ki az Gismeteo cikkéből.