Nyomtalanul eltűnt egy tengeralattjáró az Antarktiszon

Az autonóm víz alatti járművek teljesen új korszakot nyitottak a sarkvidéki kutatásokban. A Ran nevű robot tengeralattjáró hat éven át szolgált, és olyan helyekre is eljutott, ahová sem ember, sem hagyományos hajó nem képes behatolni. Küldetései során a világon elsőként úszott be a fokozottan figyelt Thwaites-gleccser alá, hogy pontos adatokat gyűjtsön a jégolvadás mechanizmusairól.

A jég alatti kutatás során a jármű egy 27 napos, kiemelkedő fontosságú küldetést is teljesített a Dotson-jégself alatt. Szinte teljes sötétségben több mint 1000 kilométert tett meg. A tudósok korábban úgy gondolták, hogy a jég alsó felülete viszonylag sima. A szonáros felmérések azonban rávilágítottak, hogy a valóság egészen más. A víz alatt egy nagyon is összetett, hegygerincekkel és völgyekkel tagolt táj húzódik, amelyet a Föld forgása által befolyásolt óceáni áramlatok formálnak. A gyűjtött adatokból az is kiderült, hogy az olvadás éppen ott a leggyorsabb, ahol meleg és sós víz a jég repedései mentén felfelé áramlik.

A vastag jégpáncél alatti navigáció eredendően rendkívül veszélyes feladat. A Ran tengeralattjáró egy-egy merülés alkalmával akár 24 órát is a mélyben töltött, méghozzá mindenféle külső kommunikációs kapcsolat nélkül. Bár pályafutása során több mint 40 sikeres missziót hajtott végre, a kockázat folyamatosan fennállt. Végül 2024 januárjában, egy újabb veszélyes küldetés közben a jármű nyomtalanul eltűnt az antarktiszi jég alatt. A kutatók persze mindvégig tisztában voltak a kockázatokkal, és úgy vélik, a páratlan értékű tudományos adatok megszerzése megérte ezt az áldozatot.

A tudományos munka a pótolhatatlannak tűnő eszköz elvesztése ellenére sem áll le. Egy jelentős alapítványi támogatásnak és a biztosítási összegnek köszönhetően már megkezdődött az új jármű megépítése. A tervek szerint a Ran II 2026 vagy 2027 telén állhat hivatalosan munkába. Ez a modernizált eszköz sokkal jobb navigációs rendszerekkel és fejlettebb önálló döntéshozó képességgel lesz felvértezve. Ennek köszönhetően jóval hatékonyabban tud majd reagálni az esetleges vészhelyzetekre a mélyben. A kutatók végső célja, hogy a technológia segítségével még pontosabban megértsék a jégolvadás folyamatát, illetve annak hatását a globális tengerszint jövőbeli emelkedésére – írja az Origo.