A győztes jogán megmutatni a világnak a magyar zászlót

Hajdúnánás Városáért Kitüntető Díjat is. Nagyon büszke vagyok Hajdúnánásra! Köszönöm az ottaniak támogatását is.

Mi a titka a felkészülésnek és az eredményeknek?

Életmód szinten az íjjal kelek és azzal fekszem. A célom az, hogy más nemzeteknek megmutassam a győztes jogán a magyar zászlót. Nagyon szerettem régebben is a történelmet. Történelmi témájú könyveken nőttem fel, mint az Egri csillagok vagy a Koppányi aga testamentuma. Az Árpád-kor, a kuruc-kor, a török idők vagy a várvédő háborúk kora nagyon megszólított. Midig hivatásomnak éreztem azt, hogy hozzátegyek valamit a mi történelmünk megismertetéséhez; én is szeretnék tenni valami a közös nemzeti ügyeinkért. Rájöttem arra, hogy az a világ, amibe 2007-tól belecsöppentem, amikor felhagytam a gazdasággal és teljesen csak az íjászattal kezdtem foglalkozni, beteljesedett a régi vágyam, hogy tegyek a közért, a múlt tiszteletéért a gyermekeink jövőjéért. Amikor győztesként felemelem a piros-fehér-zöld zászlót és meglobogtatom a törököknek vagy a mongoloknak, akkor valójában a múlt támad fel bennem, egyfajta történelmi igazságszolgáltatást kap a nemzet ilyenkor. Nagyon sokat köszönhetek Posta Pálnak, a Tradicionális Világszövetség Alelnökének, a WTAA európai alelnökének, jó barátomnak. Az első perctől kezdve mellettem állt és minden célkitűzésemben tejes mértékben hitt. Illetve rengeteg segítséget kaptam Dr. Rácz Attila harcostársamtól, akivel minden idők legnagyobb világbajnoki csapatdöntőjét vívtuk váll-vállvetve 2011-ben egy szőnyegen, aki számtalan nagy lövésemben segítségemre volt.

Hogy lehet gyakorolni a versenyekre?

Amikor otthon vagyok, naponta ötszázat lövök célba. De mivel ösztönből-érzelemből lövök, nem szoktam sem súlyzózni, sem semmilyen erőnléti edzésen részt venni. Ha éppen versenyre készülök, akkor ezret lövök naponta. Amikor 2008-ban készültem a versenyekre, húsz napon keresztül lőttem naponta ezret. Ennyi idő után az ember mentálisan már elhiszi, hogy beletalál a célba.

Igaz, hogy újabb rekordra készül?

A pozsonyi csata 907-ben volt. Ennek a tiszteletére úgy emlékezem meg a múltról és őseinkről, hogy 907 méter fölé fogok lőni. Az 1500-as évekből van egy feljegyzés arról, hogy egy török harcos 860 métert lőtt. Más módon és nem versenyen, de megtette. Szeretném megmutatni a világnak, hogy egy magyarnak sikerül e fölé lőnie.