Egyhangúlag szavaztak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tagjai szeptemberi 22-i ülésükön az alapkamat 5,50 százalékon tartásáról, más javaslat nem volt - derül ki az MNB honlapján szerdán közzétett rövidített jegyzőkönyvből.
Az ülésen a monetáris tanács nem változtatott az 5,50 százalékos alapkamaton, és a kamatfolyosó két széle is változatlan maradt, az egynapos (O/N) betét kamata 4,50 százalék, a kamatfolyosó felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 6,50 százalék.
Legutóbb augusztusban csökkentette a testület az alapkamatot, 25 bázisponttal 5,50 százalékra.
A szeptemberi ülés jegyzőkönyve szerint a döntéshozók hangsúlyozták, hogy a bizonytalan világgazdasági és pénzügyi piaci környezetben az inflációs cél fenntartható elérése érdekében az alapkamat változatlanul tartása indokolt. Rámutattak ugyanakkor arra is, hogy a hazai reálkamatszint még meghaladja a régiós szinteket.
A döntéshozók egyetértettek abban, hogy a geopolitikai feszültségek bizonytalan világgazdasági környezetet okoznak, ami a magyar monetáris politika mozgásterére is hatással van. Az inflációs folyamatokkal kapcsolatban több tanácstag megállapította, hogy az áremelkedés üteme év eleje óta folyamatosan a toleranciasáv alsó széle közelében vagy az alatt alakult. A magyar infláció európai összehasonlításban is alacsony, de a magasabb külső inflációs környezet kockázatot jelent az inflációs pályára.
A jegyzőkönyv szerint több tanácstag kiemelte, hogy az infláció alakulása szempontjából kulcsfontosságú lesz az év végi bértárgyalások kimenetele. Egyes tanácstagok rámutattak, hogy a lakossági és vállalati inflációs várakozások alacsonyabbak az év elejinél, és az árstabilitásra jellemző szintek közelében tartózkodnak. Ugyanakkor több döntéshozó felhívta a figyelmet arra, hogy bár az inflációs tényadatok historikus és európai uniós összevetésben is mérsékeltek, a monetáris politika számára a középtávú inflációs kilátások a mérvadók. A szeptemberi inflációs jelentés szerint az áremelkedés üteme 2027-ben átmenetileg 3 százalék fölé emelkedik.
A jegybank középtávú inflációs célja 2028-tól 2,5 százalékra módosul, amit a monetáris tanács a szeptemberi döntésnél már figyelembe vett.
A tanácstagok között egyetértés volt abban, hogy a hazai kockázati megítélést a költségvetési pályára és az euróbevezetésre vonatkozó várakozások, illetve a külső piaci környezet befolyásolja leginkább. Többen rámutattak, hogy a költségvetési kilátásokat övező bizonytalanság az ősz során csökkenhet, ami a kockázati felárak alakulása szempontjából is kiemelten fontos.
A jegyzőkönyv szerint az ülésen több tanácstag kiemelte, hogy a következő hónapok során számos olyan információ várható, amely érdemben alakíthatja az inflációs kilátásokat vagy a kockázati megítélést. Ennek megfelelően a döntéshozók támogatták az adatvezérelt megközelítéshez való visszatérést, és egyetértettek abban, hogy a következő hónapok során körültekintően és adatvezérelten szükséges dönteni az alapkamat mértékéről - írta meg az MTI
