A globális gazdaságot egyszerre fenyegetik a tartósan magas energiaárak, a történelmi csúcsokat döntögető államadósság, valamint a mesterséges intelligencia körüli befektetési őrület kockázatai – figyelmeztetett szerdán Kristalina Georgieva. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatója azonnali védőintézkedéseket, valamint szigorú monetáris és fiskális politikát követel a kormányoktól
Georgieva a jövő héten Bangkokban megrendezésre kerülő IMF- és Világbank-csúcsot megelőző beszédében hangsúlyozta: a világgazdaságot két ellentétes erő húzza. Egyfelől a közel-keleti konfliktusok okozta negatív energiaellátási sokk, másfelől a mesterséges intelligencia által generált pozitív keresleti sokk, amely maga is folyamatosan táplálja az inflációt.
„E két erő együttes hatása rendkívül egyenetlenül oszlik el a világon” – mondta az IMF vezére, hozzátéve, hogy a mesterséges intelligencia fellendülése számos országot egyszerűen elkerül.
Georgieva rámutatott, hogy az IMF bangkoki ülésein bemutatandó új prognózisok szerint a legdrasztikusabb növekedési visszaesés a háború sújtotta gazdaságokban várható. Kiemelte Ukrajnát, ahol a polgári és gazdasági infrastruktúra szenvedett el súlyos károkat, valamint azokat a Perzsa-öböl menti országokat, amelyeket az iráni csapások és a megcsappant energiaexport vetett vissza.
A vezérigazgató előzetesen közzétett beszédében nem tért ki arra, hogy az IMF legfrissebb jelentése módosítja-e a 2026-os globális növekedésre vonatkozó, júliusban kiadott 3,0 százalékos előrejelzést.
Ez a korábbi prognózis – amely 2027-re már 3,4 százalékos bővüléssel számolt – még arra a feltételezésre épült, hogy a Hormuzi-szoros július közepén újra megnyílik, és 2027 márciusára visszaállnak a háború előtti állapotok. Az akkori becslések 2026-ra átlagosan 89 dolláros, 2027-re pedig 78 dolláros hordónkénti olajárat valószínűsítettek.
Georgieva most azonban jelezte: az olajár továbbra is 100 dollár körül mozog hordónként, a szűkülő finomítói kapacitás pedig további 100 dollárral dobja meg a finomítói árrést (crack spread) az olyan kulcsfontosságú termékek esetében, mint a gázolaj. A téli fűtési szezon tovább élénkíti a keresletet, miközben a földgázellátást egyelőre nehezítik a Hormuzi-szoroson keresztüli LNG-szállítás kockázatai – fűzte hozzá.
„Még ha a Perzsa-öbölbeli háború hamarosan véget is érne, a magas energiaárak problémája valószínűleg egy ideig velünk marad” – fogalmazott Georgieva, megjegyezve, hogy a Brent nyersolaj határidős jegyzései egészen 2027-ig magasan ragadó árakat jeleznek előre.
A megugró energiaköltségek felfelé hajtják az inflációt, a kamatlábakat és az irányadó kötvényhozamokat. Kiemelte: az amerikai, a német és a japán tízéves államkötvények hozamai jelenleg a 2007-es, a 2009-es, illetve az 1996-os szinteket idéző csúcsokon járnak, és a növekedésük még nem állt meg.
Nyomasztó adósságteher
Az IMF 191 tagállama által a jövő héten megvitatandó problémákat súlyosbítja a folyamatosan duzzadó államadósság, amely visszafogja a gazdasági növekedést és erősíti az inflációs nyomást. A Valutaalap adatai szerint az államadósság globális szinten a második világháború óta nem látott magasságokba emelkedett, és a becslések szerint 2030-ra meghaladja majd a globális GDP 100 százalékát.
Georgieva a fejlett gazdaságokat – élükön az Egyesült Államokkal – nevezte az adósságteher „legfőbb felelőseinek”, mivel náluk a GDP-arányos eladósodás mértéke messze meghaladja a feltörekvő piacokét és az alacsony jövedelmű országokét.
A politikai döntéshozók a költségvetési problémák kezelésében többé nem hagyatkozhatnak kizárólag a magasabb gazdasági növekedésre – hívta fel a figyelmet.
„Ennek ellenére nem látunk határozott lépéseket a magasan eladósodott fejlett gazdaságokban. Hiteles, középtávú költségvetési konszolidációs tervekre van szükség, amelyeket esetenként megelőző fiskális intézkedésekkel kell megtámogatni, ezzel is tehermentesítve a monetáris politikát” – mondta az ügyvezető igazgató.
Kifejtette: öt és fél évnyi, a jegybanki célokat meghaladó infláció után az árfelhajtó nyomás továbbra is kitart. Ezt a mesterséges intelligencia infrastruktúrájának kiépítése, az energia- és élelmiszerársokkok, a vámok, a megemelkedett védelmi kiadások és a növekvő adósságszolgálati költségek is táplálják.
„Most jött el az ideje annak, hogy számos ország monetáris politikájában óvatos, de határozottan szigorító alapállást vegyenek fel” – mondta Georgieva, egyértelműen helyes lépésnek nevezve az amerikai jegybank (Fed), az Európai Központi Bank (EKB) és a japán jegybank kamatemeléseit.
A beszédet követő pódiumbeszélgetésen hangsúlyozta: a jelenlegi gazdasági környezetben a monetáris politika legfontosabb feladata az árstabilitás biztosítása, a jegybankoknak pedig egyértelműen kommunikálniuk kell az ez irányú elkötelezettségüket.
„Ezt azonban csak úgy érhetik el, ha megőrzik a függetlenségüket, és ellenállnak a kormányzatok felől érkező nyomásnak. A fiskális politika gyakran próbálja rávenni a jegybankokat a beavatkozásra és adósságvásárlásra, hogy ezzel enyhítse a költségvetés terheit” – magyarázta.
„Én ezt úgy hívom: monetáris cowboyok, akik a költségvetési döntéshozók megmentésére sietnek. Az üzenetem számukra egyértelmű: kérlek, ne tegyétek!”
A mesterséges intelligencia árnyoldalai
Georgieva külön kitért az AI térnyerésében rejlő kockázatokra. Kiemelte, hogy a technológiához kapcsolódó beruházások GDP-arányosan várhatóan meghaladják majd a vasútépítés, az elektromos hálózatok vagy a telekommunikációs infrastruktúra korábbi történelmi beruházásait.
A növekvő gazdasági és pénzügyi koncentráció óriási nyomást helyez az AI-fejlesztő vállalatokra: drasztikus termelékenység- és nyereségnövekedést kell felmutatniuk, hogy igazolják a csillagászati cégértékeléseket. A vezérigazgató figyelmeztetett: ha a piac csalódik, az messze ható gazdasági sokkot indíthat el.
Ugyanakkor emlékeztetett az IMF korábbi kutatására is, amely szerint a megfelelően alkalmazott mesterséges intelligencia évente akár fél százalékponttal is pörgetheti a világgazdasági növekedést.
„A technológia fogadására való felkészülés kulcsfontosságú” – szögezte le, sürgetve a megfelelő szabályozási védőkorlátok kiépítését. Ezek szerinte elengedhetetlenek az AI jelentős veszélyeinek kezeléséhez, beleértve a súlyos munkaerőpiaci megrázkódtatásokat, a kiber- és stabilitási kockázatokat, valamint a legfejlettebb, úgynevezett határmodellek (frontier models) jelentette fenyegetést, amelyek akár ki is csúszhatnak az emberi ellenőrzés alól.
Zárásként Georgieva leszögezte: a költségvetési fegyelem helyreállítása mellett – bármilyen nehéz politikai árat is követel – a kormányoknak átfogó reformokkal kell ösztönözniük a növekedést. Kiemelte a munkaerő képzését, a vállalatalapítások és -bezárások megkönnyítését, az energiabiztonság növelését, valamint a bürokrácia és a szabályozás észszerűsítését – írta a Reuters.
