Az orosz–ukrán háború 2022 februárjában még elsősorban a hagyományos hadviselés és a modern technológia találkozásáról szólt. Harckocsik, tüzérségi rendszerek, rakéták és katonák tízezrei határozták meg a harcokat, miközben a drónok és a műholdas felderítés egyre fontosabb szerephez jutottak.
Négy és fél évvel később azonban a mesterséges intelligencia már a hadviselés számos területén jelen van: segíti a felderítést, a célpontok azonosítását, a drónok navigációját, az ellenséges támadások előrejelzését és a katonai döntések előkészítését.
A legnagyobb változás az, hogy az AI a kísérleti technológiából fokozatosan a mindennapi katonai műveletek részévé vált. Míg 2022-ben a drónok jelentős részét közvetlenül emberek irányították, napjainkban egyes rendszerek már képesek önállóan követni egy kijelölt célpontot, felismerni tereptárgyakat vagy a kezelő folyamatos beavatkozása nélkül végrehajtani a repülés bizonyos szakaszait. Ez különösen akkor fontos, amikor az ellenség elektronikai zavarással megszakítja a drón és az irányítója közötti kapcsolatot.
A mesterséges intelligencia egyik legfontosabb felhasználási területe a célpontok felismerése. A modern felderítődrónok hatalmas mennyiségű videófelvételt készítenek, amelyeket korábban katonáknak kellett egyenként átvizsgálniuk. Az AI viszont képes gyorsan kiszűrni a felvételekből a harckocsikat, tüzérségi állásokat, katonai járműveket és más gyanús objektumokat. A technológia ezzel lerövidítheti a felderítés és a katonai döntés közötti időt. Az ukrán hadsereg Delta nevű digitális harctéri rendszerébe 2024-től kezdtek mesterségesintelligencia-alapú képfeldolgozási képességeket integrálni.
A fejlődés üteme rendkívül gyors volt. 2022-ben az AI még viszonylag korlátozott szerepet játszott a közvetlen harci műveletekben, 2024-re azonban már több száz ukrán technológiai vállalkozás dolgozott katonai fejlesztéseken. A CSIS amerikai kutatóintézet elemzése szerint a katonai mesterséges intelligenciával foglalkozó ukrán vállalkozások száma a 2022 eleji néhány tucatról 2024-re ezres nagyságrendre emelkedett. Ez nem azt jelenti, hogy minden fejlesztés ténylegesen hadrendbe állt, de jól mutatja a technológiai átalakulás sebességét.
A következő jelentős fordulatot a 2024–2025-ös időszak hozta, amikor az AI-val támogatott célkövető drónok egyre nagyobb figyelmet kaptak. Ezeknél a kezelő kijelölheti a célpontot, a fedélzeti szoftver pedig a kameraképet elemezve a repülés utolsó szakaszában önállóan követheti azt. Így a drón akkor is folytathatja útját, ha az ellenséges elektronikai zavarás miatt megszakad a rádiókapcsolat. A Reuters 2025 novemberi beszámolója szerint Ukrajna már több tucat ilyen rendszert alkalmazott, egyes szoftvereket pedig több ezer drónba telepítettek. Oroszország szintén használ hasonló technológiákat.
A mesterséges intelligencia azonban nemcsak a támadásban, hanem a védekezésben is egyre fontosabb. A rendszerek segíthetnek az ellenséges drónok és rakéták mozgásának elemzésében, a támadási mintázatok felismerésében és a légvédelem döntéseinek támogatásában. Az ukrán védelmi minisztérium mesterségesintelligencia-központjának vezetője 2026 júniusában arról beszélt, hogy a technológiát már a harci műveletek tervezésében és az orosz rakétatámadások adatainak feldolgozásában is használják.
Oroszország ugyancsak jelentős erőforrásokat fordít a katonai automatizálásra. Az orosz fejlesztések között megtalálhatók a célkövetést segítő drónrendszerek, az automatizált felderítési megoldások és a különböző pilóta nélküli harceszközök. A két hadsereg között ezért technológiai verseny alakult ki: az egyik fél új navigációs vagy célkövető rendszert vezet be, a másik pedig igyekszik megtalálni annak ellenszerét. Az elektronikai hadviselés és az AI fejlődése így szorosan összekapcsolódott.
A mesterséges intelligencia a kibertérben és a propagandaháborúban is megjelent. Már 2022 márciusában terjedt egy hamisított videó, amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök látszólag megadásra szólította fel katonáit. Azóta a generatív AI fejlődése megkönnyítette a megtévesztő képek, hangfelvételek és videók előállítását. Ugyanakkor a technológia a manipulált tartalmak felismerésében és a nyílt forrású információk elemzésében is segítséget nyújthat.
A 2026-os év egyik legfontosabb fejleménye, hogy Ukrajna már a háború során összegyűjtött adatokból is stratégiai előnyt próbál kovácsolni. Márciusban bejelentette, hogy ellenőrzött hozzáférést biztosít szövetségeseinek olyan harctéri adatkészletekhez, amelyek segítségével katonai AI-modelleket lehet fejleszteni. A rendelkezésre álló anyagok között több millió, harci repülések során készített és felcímkézett kép található. Az ilyen adatok különösen értékesek, mert a mesterséges intelligencia működéséhez nemcsak fejlett algoritmusokra, hanem megfelelő tanítóadatokra is szükség van.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a mesterséges intelligencia már önállóan vívná a háborút. A legtöbb alkalmazás továbbra is a katonák munkáját támogatja, a teljesen autonóm fegyverek pedig súlyos technikai, jogi és etikai kérdéseket vetnek fel. Ukrajna hivatalos álláspontja szerint a támadásról szóló döntést embernek kell meghoznia. Az AI ugyanis hibásan ismerhet fel célpontokat, és a harctéri körülmények jelentősen ronthatják a megbízhatóságát.
A különbség 2022 és 2026 között tehát óriási, de pontos százalékban nem mérhető. Nincs olyan nyilvános, egységes statisztika, amely megmutatná, hogy az orosz és az ukrán katonai műveletek hány százalékában használnak AI-t. Az viszont egyértelmű, hogy a technológia a kezdeti, főként felderítést és információfeldolgozást segítő alkalmazásoktól eljutott a drónok irányításáig, a célkövetésig és a hadműveleti tervezés támogatásáig.
A következő nagy változás az lehet, hogy a különálló mesterségesintelligencia-rendszereket egységes katonai hálózatokba kapcsolják. Az ukrán védelmi minisztérium szakértői szerint a jövőben egyre inkább az dönthet, melyik hadsereg képes gyorsabban feldolgozni a harctérről érkező információkat és azokat megbízható katonai döntésekké alakítani. A háború így nemcsak a fegyverek és a katonák, hanem az adatok, az algoritmusok és a számítógépes rendszerek versenyévé is vált.
