Az ukrán szépségszalon-tulajdonos, Antonina Viter havonta többször is vonatra száll, hogy fenntartsa vállalkozását. Ahogy sok más utasnak, neki is hozzá kellett szoknia, hogy a Dnyipro és Odessza közötti úton a légvédelmi szirénák és a támadó drónok miatt rendszeresen el kell hagyniuk a szerelvényt, és a koromsötét éjszakában kell várniuk a veszély elmúltára.
Antonina Viter ukrán szépségszalon-tulajdonosnak mára a mindennapjai részévé vált, hogy utazási terveit bármikor felboríthatja az orosz dróntámadások veszélye. A vállalkozása fenntartása érdekében rendszeresen kénytelen vonattal utazni az országban.
„Minden harmadik úton egyszer, kétszer vagy akár háromszor is evakuálniuk kell minket” – magyarázta a délkeleti Dnyipro városából a Fekete-tenger partján fekvő Odesszába tartó vonaton. „Mit tehetek? Hogyan másképp juthatnék el az ügyfeleimhez?”
Kijev nemrégiben új szabályokat vezetett be a vasúti utasokra vonatkozóan a légriadók idejére. Nem sokkal azután, hogy Viter erről beszélt, a 36 éves nő már kint állt a koromsötét októberi égbolt alatt, egy takaróba burkolózva, és várta, hogy lefújják a riadót.
Egy olyan országban, amely hagyományosan a hatalmas vasúthálózatára támaszkodik, az órákig tartó késések és a szirénák miatti ismétlődő evakuálások jól mutatják, hogyan teszik tönkre a civilek életét Oroszország egyre fokozódó rakéta- és dróntámadásai.
Az új, nehezen észlelhető és lelőhető orosz drónok már szinte mindent célba vettek a bevásárlóközpontoktól és a benzinkutaktól kezdve az erőművekig és más kritikus infrastrukturális elemekig. Ez alól az ukrán vasút sem kivétel.
Idén 1700 alkalommal támadták meg az ukrán vasutakat
Az Ukrzaliznytsia állami vasúttársaság adatai szerint Oroszország idén több mint 1700 vasúti létesítményt vett célba, köztük állomásokat, mozdonyokat és személyszállító vagonokat. (Oroszország azt állítja, hogy kizárólag a kijevi hadsereg által használt objektumokat támadja.)
Egyetlen, a Dnyiprotól Odesszáig tartó, mintegy 400 kilométeres délnyugati utazás is megmutatta, hogyan birkóznak meg az ukránok a folyamatos fennakadásokkal. Az odautat nyolc – egyenként nagyjából 30 perces –, a visszautat pedig egy további evakuálás szakította meg.
A közvetlen csapások állandó fenyegetést jelentenek. Augusztus 13-án például egy dróntámadás során két mozdonyvezető vesztette életét ezen a Dnyipro–Odessza vonalon.
A váratlan légiriadók miatt az utazási idő bármelyik útvonalon a duplájára nőhet, és a közeledő harcok miatt keleten és délen egyes állomásokat határozatlan időre teljesen le is zártak. A 41 éves informatikus, Larysa Konstantynova, aki tinédzser fiával utazott Dnyipróból Odesszába egy európai nyaralás első szakaszaként, igyekszik nem gondolni egy esetleges támadásra. A két kijevi és dnyiproi szalonja miatt havonta legalább hatszor utazó Viterhez hasonlóan ő is azt vallja: egyszerűen alkalmazkodniuk kell.
„Így működik az emberi elme: próbálsz pozitív maradni, és túlélni a dolgokat úgy, ahogy vannak” – fogalmazott Konstantynova.
A támadások sora szeptemberben is folytatódott, amikor egy Varsóba tartó vonatot ért találat a lengyel határ közelében. Néhányak számára az éjszakai vonatozás – ami korábban a gondtalan pihenést jelentette – ma már szorongással teli várakozás. Légiriadó idején az utasokat álmukból verik fel, majd kénytelenek a mezőkre vagy a töltésekre menekülni, gyakran gyerekekkel és háziállatokkal. Télen mindezt sokszor fagypont alatti hőmérsékletben kell végigcsinálni.
Állandó fenyegetettségben, de a vonatoknak járniuk kell
A harmadik, két órán belül elrendelt evakuálás során Viter egy kollégájával a vonat mellett kuporgott, és egy mobilalkalmazáson keresztül követte egy közeli drón mozgását, miután a feje felett meghallotta a gép jellegzetes „susogó” hangját.
„Jobb egy órát egy mezőn állni, mint megkockáztatni, hogy meg sem éred a következő órát” – mondta a nő, aki pontosan tudta, hogy másnap reggel már egy szépségápolási workshopot kell tartania Odesszában. Bár a Dnyipro–Odessza útvonalon az 5–12 órás késések sem ritkák, ez a vonat végül mindössze egy óra húsz percet késett.
A civileket érő halálos csapások kockázata jelentősen megnőtt, miután Oroszország kiterjesztette a drón- és ballisztikusrakéta-kampányát, kihasználva, hogy Kijev hiányt szenved légvédelmi rakétákból. Az ukrán infrastrukturális miniszter tájékoztatása szerint idén több mint ötven vasúti dolgozó halt meg szolgálatteljesítés közben.
A vasúti személyzetnek is módosítania kellett a rutinján, hogy fenntarthassák a számukra mindennél fontosabb hálózat működését. Az utazások elején a kalauzok végigsietnek a kocsikon, és behúzzák a függönyöket, hogy egyetlen fénysugár se szűrődjön ki, ami célponttá tehetné a vonatot az orosz drónok számára.
„Ha látnak minket, lőnek. Ezért el kell rejtőznünk egy kicsit” – mondta Olha Boniuk, egy 49 éves vonatkísérő, olyan megnyugtató hangon, mint aki a gyermekét csitítja.
Minden egyes evakuálás után a 47 éves Mikola Zaharcsenko főkarmester (vezető kalauz) visszatér a szűkös fülkéjébe, és szorgalmasan feljegyzi a naplóba a megszakítást. Ennek ellenére mosolyogva idézi fel az utasokkal folytatott beszélgetéseit, és még mindig élvezettel nézi, ahogy a hajnal bekúszik a vagon ablakán. „A vonatozásban, ahogy mondani szokás, még mindig van romantika” – tette hozzá – írja a Reuters.
Mikola Kovalenko mozdonyvezető azonban sokkal pragmatikusabban fogalmazta meg, miért folytatják a munkát a veszélyek ellenére: „Ha felmondok, ki fogja vezetni a vonatokat?”
