Vlagyimir Putyin orosz elnök a hírek szerint arra utasította Szergej Szurovikin tábornokot, hogy semmisítse meg a kijevi Dnyeper felett átívelő kulcsfontosságú hidakat. A Kreml a frontvonalbeli nehézségek és az elakadt donbászi offenzíva miatt a létfontosságú városi infrastruktúra szisztematikus rombolásával igyekszik megtörni az ukrán ellenállást.
Vlagyimir Putyin a beszámolók alapján Szergej Szurovikin hadseregtábornokot bízta meg azzal a feladattal, hogy mérjen csapást a kijevi Dnyeper folyó felett átívelő hidakra. A katonai művelet deklarált célja az ukrán főváros teljes megbénítása.
A nemzetközi sajtóban csak „Armageddon tábornokként” emlegetett orosz katonatiszt, akit az orosz elnök a közelmúltban vont be újra a legfelsőbb katonai döntéshozatalba, korábban az ukrajnai energetikai és polgári infrastruktúra elleni összehangolt támadások irányításáért felelt. Szurovikin most ismét közvetlen szerepet kapott a stratégiai és hadműveleti tervezésben.
A moszkvai vezetés döntése egy olyan időszakban született, amikor az orosz fegyveres erők komoly akadályokba ütköznek a frontvonalakon. A donbászi áttörések elmaradása miatt Moszkva fókuszpontja mindinkább a stratégiai jelentőségű nagyvárosok, elsősorban Kijev működésének ellehetetlenítése felé tolódik el.
Elmaradt a remélt eredmény a Donyec-medencében
A stratégiai irányváltás hátterében az áll, hogy a hónapok óta tartó orosz offenzíva nem hozta meg a várt katonai sikereket a Donyec-medencében. Mind Pokrovszk térségében, mind Liman közelében szervezett és kemény ukrán ellenállásba ütköznek a támadó egységek, ami számottevő veszteségeket okoz az orosz félnek.
A harctéri nehézségeket a humánerőforrás egyre égetőbb hiánya is mélyíti. Moszkva növekvő nehézségekkel szembesül a szerződéses katonák toborzása terén, így a kieső létszám pótlása folyamatosan lassul.
Ezzel a kettős teherrel – a katonai műveletek lefékeződésével és a fogyatkozó tartalékokkal – szembesülve az orosz vezetés a hadszíntér áthelyezésére kényszerül: amennyiben a közvetlen harcérintkezésben nem érhető el áttörés, a nyomást a hátországra és a városokra koncentrálják.
Felőrlő hadviselés
A hátországi csapások mögött meghúzódó koncepció túllép az egyszerű fizikai romboláson. Hírszerzési és szakértői elemzések szerint a polgári infrastruktúra folyamatos támadásának kimondott célja az ukrán lakosság kimerítése és morális megtörése. Az így generált belső társadalmi feszültséggel kívánnak nyomást gyakorolni a kijevi kormányzatra, tárgyalóasztalhoz kényszerítve Ukrajnát.
Szurovikin visszatérése a hadműveleti irányításba ezt a doktrínát erősíti meg. A tábornok a háború korábbi szakaszaiban is annak a stratégiának volt a kulcsfigurája, amely célzottan a civil lakosság ellátórendszereit vette célba. Újbóli megbízása egyértelművé teszi, hogy Moszkva a városi infrastruktúra szisztematikus pusztítását nem kiegészítő műveletnek, hanem a kényszerítés elsődleges eszközének tekinti.
A légvédelem hiányosságai
A tervezett csapások az ukrán védelmi képességek legsebezhetőbb pontjait érinthetik. Mivel az ukrán légvédelem kapacitásai végesek, az orosz erők valószínűleg a meglévő védelmi réseket kihasználva módosítják majd a rakéta- és dróntámadások taktikáját.
Sajtóértesülések szerint éppen ezért sürgető a nyugati katonai támogatás növelése. Kijev szövetségeseinek jelentősen fokozniuk kell a légvédelmi rakéták, radarberendezések, elhárító drónok és elektronikai hadviselési eszközök szállítását, hogy ellensúlyozni tudják a kritikus infrastruktúrát fenyegető csapásokat.
Az elkövetkező időszakban dől el, hogy Szurovikin bevonása valóban a légiháború új eszkalációs hullámát indítja-e el, és hogy a nemzetközi támogatás képes lesz-e időben garantálni az ukrán főváros védelmét – írja a news.de.
