Volodimir Zelenszkij szerda este megérkezett a kanadai Calgaryba. Mire gépe földet ért, az ukrán elnök európai útjának fő üzenete már világos volt: Ukrajnának több légvédelmi eszközre van szüksége, méghozzá gyorsan.
Zelenszkij csütörtökön Mark Carney kanadai miniszterelnökkel tárgyal. A hivatalos program szerint a két vezető találkozója után aláírási ceremóniát és közös sajtótájékoztatót tartanak, majd az ukrán elnök Banffban felszólal a kanadai kormány kabinetülésén. A szeptember 9–11. közötti látogatás Calgary mellett Torontót és North Bayt is érinti.
A napirenden védelmi, gazdasági és energetikai együttműködés szerepel. A háttérben azonban ott van egy ennél sokkal egyszerűbb és sürgetőbb kérdés: hogyan lehet megvédeni Ukrajnát, amikor megérkezik a hideg?
A tél előtt a légvédelem lett az első számú kérdés
Zelenszkij már Kanadába tartva, a keflavíki repülőtéren találkozott Þorgerður Katrín Gunnarsdóttir izlandi külügyminiszterrel. Az ukrán elnöki hivatal szerint ott is egyértelművé tette, hogy a téli felkészülésben a légvédelem megerősítése az első számú prioritás.
Egy nappal korábban Oslóban Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnökkel már konkrétan a Patriot rendszerekhez szükséges elfogórakétákról tárgyalt. Szóba került a FREYJA ballisztikusrakéta-elhárító program és az energetikai támogatás is.
Ennek oka prózai: egy Patriot rendszer önmagában keveset ér, ha elfogynak hozzá a rakéták.
Ukrajna az elmúlt hónapokban ismét súlyos orosz légitámadásokkal szembesült. Moszkva rakétákat, hagyományos és egyre gyorsabb sugárhajtású drónokat is bevet, miközben az energetikai infrastruktúra továbbra is kiemelt célpont. Az AP szerint Kijev most attól tart, hogy Oroszország a tél előtt ismét az áram- és energiaellátás sebezhetőségét próbálja kihasználni.
Oroszország nem csak éjszaka támad
A légiháború közben kellemetlenül új szakaszba lépett. Az AP helyszíni beszámolója szerint Kijevet már nappal is egyre gyakrabban érik drón- és rakétatámadások, miközben korábban a nagyobb csapások jellemzően éjszaka érkeztek. A gyors sugárhajtású drónok tovább rövidítik a légvédelem és a lakosság reakcióidejét.
A támadásoknak súlyos ára van. Az ENSZ adataira hivatkozó AP szerint 2026 júliusa volt az ukrán civilek számára a leghalálosabb hónap 2022 márciusa óta: több mint 437 ember halt meg, és több mint 2600-an megsebesültek.
Szeptember 10-én újabb orosz dróntámadások értek ukrán területeket. A rendelkezésre álló jelentések szerint Szumi térségében és Mikolajivban is voltak halálos áldozatok, miközben kikötői és raktári infrastruktúra is találatot kapott.
Kanada nem most kezdi Ukrajna támogatását
Zelenszkij nem üres kézzel kopogtat egy új partner ajtaján. Kanada régóta Ukrajna egyik legkövetkezetesebb támogatója.
Carney kormánya idén 2,8 milliárd kanadai dollár katonai segítséget vállalt. Ennek részeként 475 millió dollárt szánnak lőszerbeszerzésre, csaknem 400 milliót 35 Kanadában gyártott páncélozott járműre, további 50 milliót pedig technológiai és műszaki felszerelésekre. Az Ottawa által vezetett UNIFIER kiképzési missziót 2029-ig meghosszabbították.
Kanada és Ukrajna ráadásul közös dróngyártási lehetőségekről is tárgyal. Ez jól mutatja, mennyit változott a háború: Kijev ma már nem pusztán fegyvereket kér, hanem saját harctéri tapasztalatát is exportálható tudásként kínálja.
A diplomácia halad, a béke kevésbé
A kanadai látogatás közben az amerikai közvetítéssel zajló békeerőfeszítések továbbra sem hoztak áttörést. Moszkva és Kijev ugyan nem zárta be teljesen a tárgyalások ajtaját, de a fronton és a levegőben ennek egyelőre kevés nyoma látszik.
Zelenszkij ezért Kanadában is ugyanazt a stratégiát folytatja, mint Norvégiában és Izlandon; légvédelmi rakétákat, energetikai segítséget és hosszú távú együttműködést próbál biztosítani.
A naptár közben könyörtelenül halad.
Ukrajnában a tél ugyanis már évek óta nem egyszerűen évszak. Moszkva számára fegyver, Kijev számára pedig minden ősszel újabb versenyfutás az idővel.
Források: Associated Press, The Guardian.
