A fronton egyelőre a fegyverek beszélnek, a háttérben azonban ismét mocorogni kezdett a diplomácia. Kirilo Budanov, az ukrán elnöki hivatal vezetője és Kijev tárgyalódelegációjának tagja szerint a közeljövőben újabb, elsősorban technikai jellegű egyeztetések kezdődhetnek Oroszországgal. Gyors békemegállapodásra ugyanakkor ő sem számít.
Budanov a Moseichuk+ műsorának adott interjúban úgy fogalmazott: szerinte hamarosan mindenki látni fogja a tárgyalások folytatását. Ezek azonban egyelőre főként technikai kérdésekről, illetve egy későbbi, nagyobb jelentőségű folyamat előkészítéséről szólhatnak.
A megfogalmazás szándékosan óvatos. A „technikai tárgyalás” a diplomácia nyelvén rendszerint még nem békecsúcsot jelent. Ide tartozhatnak a fogolycserék, egy esetleges tűzszünet ellenőrzési mechanizmusai, katonai kapcsolattartási szabályok vagy más olyan részletkérdések, amelyek nélkül később politikai megállapodást sem lehet végrehajtani. Februárban az Abu-Dzabiban tartott háromoldalú amerikai–ukrán–orosz egyeztetésen például éppen a tűzszünet lehetséges végrehajtásáról és ellenőrzéséről tárgyaltak.
A tél még aligha hoz békét
Budanov ugyanakkor gyorsan lehűtötte azokat, akik kijelentéséből közeli háborús végjátékot olvasnának ki. Arra a kérdésre, hogy a harcok folytatódnak-e télen, azt válaszolta: jelenleg „irreális” arra számítani, hogy a háború most véget ér. Más nyilatkozatában azt is jelezte, hogy a közvetlen orosz–ukrán párbeszéd jelenleg nagyrészt a hadifoglyok cseréjére korlátozódik, és újabb nagy fogolycsere is várható - írja a Reuters.
Ennek komor hátteret ad, hogy az utóbbi hónapokban mindkét fél fokozta a másik logisztikai, energetikai és egyéb stratégiai infrastruktúrája elleni támadásokat. Az augusztus végi orosz csapások ismét ukrán energetikai és ipari létesítményeket értek, miközben Ukrajna tovább támadja az orosz üzemanyag-ellátás szempontjából fontos célpontokat.
A tél ezért nem pusztán évszak az ukrajnai háborúban. A villamosenergia-termelés, a fűtés és az infrastruktúra elleni támadások miatt maga is hadszíntérré válhat.
Fél éve nem volt ilyen tárgyalási forduló
Az amerikai közvetítéssel zajló 2026-os békefolyamat januárban Abu-Dzabiban kezdődött, február elején ugyanott folytatódott, majd február 17–18-án Genfben ült össze ismét az amerikai, az ukrán és az orosz delegáció. A februári genfi forduló óta nem került sor újabb teljes háromoldalú tárgyalási körre.
A tárgyalások teljesen eredménytelennek azért nem nevezhetők. Februárban például Oroszország és Ukrajna 157-157 hadifoglyot adott át egymásnak, ami öt hónap után az első ilyen csere volt. A politikai áttörés viszont elmaradt.
Genfben már világosan kirajzolódott a probléma. Katonai-technikai kérdésekben volt mozgástér, a politikai ügyekben azonban jóval nehezebben közeledtek az álláspontok. Zelenszkij akkor úgy értékelte, hogy a katonai tárgyalási pályán történt előrelépés, politikai téren viszont inkább csak párbeszédről lehetett beszélni.
A Donbásznál húzódik a vörös vonal
A legkeményebb akadály továbbra is a terület kérdése.
Moszkva egyik alapvető követelése, hogy Ukrajna vonja ki csapatait a Donbász azon részeiről is, amelyeket Oroszország több mint négy év teljes körű háború után sem tudott elfoglalni. Kijev ezt elutasítja, és közölte: nem hajlandó önként átengedni az ellenőrzése alatt maradt területeket.
Budanov szerint valódi előrelépéshez el kellene jutni arra a pontra, amikor mindkét ország egyszerre hajlandó lépést tenni a másik felé. Kijev állítása szerint erre kész, Moszkva azonban egyelőre nem mutat hasonló készséget.
Ez magyarázza a mostani óvatosságot is. Egy fogolycsere megszervezéséhez, egy tűzszünet ellenőrzéséhez vagy katonai technikai részletek kidolgozásához elegendők lehetnek szakértők. A háború lezárásához viszont olyan politikai döntések kellenének, amelyekhez egyelőre egyik fővárosban sem látszik elegendő mozgástér. Budanov szavai ezért egyszerre hordoznak némi reményt és jókora adag hideg realizmust: a tárgyalóasztalt talán hamarosan ismét felállítják. De attól, hogy kinyitják az ajtót, a béke még nem feltétlenül lép be rajta.
