Miközben az Egyesült Államok tavalyi kilépése hatalmas űrt hagyott a nemzetközi klímadiplomáciában, Kína egyértelművé tette az antalyai COP31 konferencián: nem kívánja átvenni a globális vezető szerepet. Peking úgy döntött, nem pályázik a 2028-as klímacsúcs megrendezésére, és a tárgyalásokon is megmaradt hagyományos, visszafogott stratégiájánál – kizárólag a tiszta technológiák szabad kereskedelmének védelmében lépett fel határozottan.
Bár Peking más nemzetközi fórumokon aktívan építi diplomáciai befolyását, nyolcezer kilométerrel arrébb, a törökországi Antalyában megrendezett COP31 klímakonferencián egészen más üzenetet küldött: nem ők azok a vezetők, akiket a világ keres.
Az Egyesült Államok tavalyi, Donald Trump elnöksége alatti kilépése a nemzetközi klímadiplomáciából nagyhatalmi méretű űrt hagyott a COP-folyamatban. Sokan arra számítottak, hogy ezt Kína tölti majd be, különösen azután, hogy tavaly még arról szóltak a hírek, Peking fontolgatja a 2028-as COP33 megrendezését.
Két, az ügyhöz közel álló forrás szerint azonban Kína úgy döntött, mégsem rendezi meg az ENSZ éves klímakonferenciáját. Eközben a COP31-re delegált kínai küldöttek ragaszkodtak az ország megszokott, visszafogott stratégiájához – számoltak be a tárgyalásokon részt vevő diplomaták és megfigyelők.
„Igen, szeretnénk, ha Kína nagyobb szerepet vállalna, egyszerűen azért, mert jelenleg Kína a nemzetközi világrend és a jogállamiság védelmezője a korábbi védelmezők hiányában” – mondta Ralph Regenvanu, Vanuatu klímavédelmi minisztere.
Kína küldöttsége azonban többnyire távol maradt a nyilvános eseményektől a Törökország földközi-tengeri partvidékén tartott kéthetes konferencián, amelynek célja a globális felmelegedés és a klímaváltozás súlyosbodó hatásainak kezelése.
Kína a fejlődő világ oldalán marad
A zárt ajtók mögötti tárgyalásokon a kínai delegáció hagyományos szerepét töltötte be: támogatta a fejlődő országok azon követeléseit, hogy a gazdag államok nyújtsanak több klímafinanszírozást és gyorsabban csökkentsék kibocsátásukat, miközben ellenállt a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésére vonatkozó konkrét céloknak – közölték diplomaták.
Míg történelmileg a nyugati világ bocsátotta ki a legtöbb üvegházhatású gázt, mára messze Kína a bolygó legnagyobb kibocsátója. Ugyanakkor a megoldás jelentős részét is adja, hiszen a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez szükséges napelemek, szélturbinák és elektromos járművek legnagyobb gyártója és exportőre.
A COP31 előtt közzétett elemzés szerint Kína tavaly 132 milliárd dollár értékben juttatott tiszta technológiát és beruházást a fejlődő világnak, ami majdnem megegyezik a fejlett országok teljes klímafinanszírozásával.
Egy másik fajta vezető szerep
Elemzők és megfigyelők szerint a vonakodás attól, hogy ezeket a zöld erőforrásokat nagyobb diplomáciai szerepvállalásra váltsák, azt a pekingi nézetet tükrözi, miszerint ennek nemkívánatos következményei lennének.
Egyrészt egy klímacsúcs megrendezése nyomást gyakorolna Kínára, hogy ambiciózusabb klímacélokat vállaljon, amit az ország hatalmas széniparához kötődő érdekcsoportok elleneznek. Másrészt a globális klímapolitikában betöltött nagyobb szerep felerősíthetné a nagyobb pénzügyi hozzájárulás iránti elvárásokat, és újraéleszthetné a régóta húzódó vitát arról, hogy a világ második legnagyobb gazdasága ugyanabba a kategóriába sorolható-e, mint a szegényebb fejlődő országok.
Egy, a kínai vezetés gondolkodásmódját ismerő forrás szerint a központi kormányzat nem látott előnyt abban, hogy hivatalosabb vezető szerepet vállaljon az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. „A központi kormányzat úgy véli, hogy már most is vezető szerepet töltünk be a megújuló technológiák terén – miért kellene nekünk még ez a COP is?” – fogalmazott. A kínai külügyminisztérium nem reagált a megkeresésekre.
A kereskedelem és a klímapolitika összekapcsolása
Egyetlen terület volt, ahol Peking hajlandó volt határozottabb szerepet vállalni: a kereskedelem.
Ahogy Hszi Csin-ping elnök a héten az APEC-csúcstalálkozón elítélte a „burjánzó protekcionizmust”, a kínai tárgyalók Antalyában a zöld kereskedelem szabad áramlásáról szóló szövegrészek beemelését szorgalmazták. Ez a tiszta technológiájú iparágak – vagyis Kína gazdasági és geopolitikai befolyásának egyik fő forrása – előmozdítását szolgálná, és ellensúlyozhatná azokat a nyugati kereskedelmi korlátozásokat, amelyeket Peking szerint csupán a klímapolitika ürügyén vezettek be.
Egy európai diplomata ezt a kérdést nevezte Kína legfontosabb kérésének az Európai Unióval folytatott tárgyalásokon. Az Egyesült Államok vámokkal szinte teljesen kizárta a kínai elektromos autókat, miközben az Európai Unió is akadályokat gördített a kínai tiszta technológiák elé, és szabályokat vezetett be a magas szén-dioxid-kibocsátású termékek importjának megadóztatására.
Egy a konferencia előtti pekingi tájékoztatón Li Gao, a kínai delegáció vezetője úgy nyilatkozott újságíróknak, hogy a csúcstalálkozón foglalkozni kell az egyoldalú lépések és a protekcionizmus „új problémájával” – ami Peking részéről bevett, közvetett bírálat az amerikai és európai kereskedelempolitikával szemben – olvasható a Reuters oldalán.







