Pavlo Palisza, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője és dandártábornok szerint Oroszország a jelenlegi erőivel és toborzási ütemével nem képes teljesíteni a politikai vezetés által kitűzött stratégiai katonai célokat, ezért egy nagyobb mozgósítás nélkül nehezen tudná folytatni terveit.
Palisza szerint ha az orosz vezetés valóban egy végső, nagyszabású támadást tervez a Donbasz teljes elfoglalására, és ezt korlátozott időn belül – akár március 31-ig – akarja végrehajtani, akkor ehhez elkerülhetetlenné válhat a mozgósítás.
Palisza azt állítja, hogy február óta az orosz hadsereg minden hónapban több katonát veszít, mint amennyivel az újonnan belépők révén pótolni tudja az állományt. Az előző hónap ellenőrzött adatai alapján az orosz veszteség halottakban és sebesültekben körülbelül 43 ezer fő volt, miközben mintegy 37 ezer embert sikerült toborozni, vagyis egyetlen hónap alatt hozzávetőleg hatezer fős különbség alakult ki. A dandártábornok szerint ez a negatív tendencia legalább február óta tart. Korábban az oroszok a jelentős veszteségeiket még képesek voltak ellensúlyozni a toborzással, most azonban ennek az ellenkezője történik – írja az Unian.
Az Ukrajnában harcoló teljes orosz erő létszáma ennek ellenére egyelőre nem csökken, mert Moszkva átcsoportosításokkal és a stratégiai tartalékok bevonásával pótolja a hiányt. Palisza szerint azonban a veszteségek olyan nagyok, hogy azokat a jelenlegi toborzási rendszer már nem képes teljes egészében fedezni.
A dandártábornok szerint Oroszországban már az év eleje óta napirenden van egy újabb mozgósítás lehetősége. A jelenleg nyilvánosságban szereplő elképzelések szerint 2026-ban 300 ezer, 2027 első felében pedig további 300 ezer embert mozgósíthatnának. Palisza ugyanakkor hangsúlyozta, hogy 600 ezer ember behívása nem egyszerűen létszámkérdés. Az orosz katonai rendszernek ennyi embert fel kell öltöztetnie, felszereléssel kell ellátnia, ki kell képeznie, és legalább az alapvető katonai feladatokra fel kell készítenie, ami jelentős erőforrásokat igényel.
Palisza szerint azt sem lehet biztosan megmondani, hogy egy esetleges mozgósítás során megszerzett új emberállományt Oroszország kizárólag Ukrajna ellen vetné-e be, vagy annak egy részét más célokra tartaná fenn. Felvetette a balti államok elleni esetleges felhasználás lehetőségét is, ugyanakkor ezt jelenleg kevésbé valószínűnek tartja. Elmondása szerint az ukrán fél korábban többször kapott hírszerzési jelzéseket arról, hogy Oroszország a balti országok vagy más NATO-tagállamok elleni agressziót is tervezhet, de szerinte kérdéses, hogy Moszkvának a jelenlegi ukrajnai helyzet mellett érdeke lenne-e egy újabb konfliktusba belevágni.
Az UNIAN szerint közben továbbra is felmerül annak lehetősége, hogy Vlagyimir Putyin a szeptember 20-i orosz parlamenti választások után újabb kényszermozgósítást rendelhet el a hadsereg feltöltésére. Moszkva hivatalosan továbbra is tagadja, hogy ilyen lépésre készülne. A mozgósításról szóló hírek közepette ugyanakkor orosz állampolgárok hagyják el az országot: az UNIAN szerint csak az elmúlt héten 113 ezer ember távozott Oroszországból a grúz határon található Verhnyij Larsz átkelőhelyen keresztül.
