Hétfőn húszi harcosok jemeni stratégiai magaslatok elfoglalására törekedtek, hogy elvágják a Vörös-tenger partját a Szaúd-Arábia által támogatott erők által tartott fennmaradó területektől. A fejlemény azután látott napvilágot, hogy sajtóhírek szerint Donald Trump amerikai elnök az utolsó pillanatban lefújta a csoport elleni tervezett amerikai légicsapásokat.
Az Irán által támogatott mozgalom villámgyors előretörése tovább mélyíti a térségi konfliktust, és közvetlen veszélyt jelent a globális energiaellátásra. Szaúd-Arábia koronahercege, Mohamed bin Szalmán korábban ismételten kért amerikai katonai beavatkozást, és a New York Times értesülései szerint a Trump-adminisztráció vasárnap be is vetésre készítette volna a bombázókat. A gépek megpakolása után azonban az elnök végül visszakozott, és lefújta a támadást.
Drasztikus humanitárius és katonai helyzet
A húszik – akik 2014 óta tartják ellenőrzésük alatt a fővárost, Szanaát – ebben a hónapban elsöprő offenzívát indítottak, megfutamítva a déli székhelyű, szaúdi támogatású jemeni kormány erőit. Az ENSZ adatai szerint a harcok kiújulása óta közel 700 ember vesztette életét, és több mint 120 ezren kényszerültek elmenekülni otthonukból.
Katonai források szerint a húszik most a Taiz és Lahidzs tartományban található Kahboub-hegység elfoglalására összpontosítanak. E magaslatok birtokában teljes kontrollt szerezhetnének a Vörös-tenger torkolatánál fekvő Bab al-Mandab-szoros felett, ami nemcsak saját pozícióikat védené meg, hanem új frontok nyitását is lehetővé tenné a dél-jemeni kormányerők ellen. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a húszik szombaton tüzet nyitottak Rijádra is, ahol a repülőtér közelében hangos robbanásokat és füstoszlopokat észleltek.
Gazdasági következmények és üzemanyagválság az USA-ban
A Vörös-tengeri útvonalak bizonytalansága miatt Szaúd-Arábia kénytelen volt átállítani olajexportját a Hormuzi-szoroson keresztül futó útvonalakra, ahol a megemelkedett háborús kockázatok közepette a tartályhajók rekordmagas fuvardíjakat számítanak fel. Műholdas adatok szerint a szaúdi napi export elérte a 2,9 millió hordót, részben kompenzálva a vörös-tengeri Janbu kikötő leállását.
Ez ugyan segített a globális nyersolajár hordónkénti 100 dollár közelében tartásában (a korábbi 110 dolláros csúcsról), a finomított termékek árai továbbra is történelmi magasságokban járnak. Az Egyesült Államokban a dízelüzemanyag kiskereskedelmi ára gallononként 6,51 dollár fölé emelkedett, ami komoly fejfájást okoz Donald Trump számára a novemberi félidős választások előtt.
A diplomáciai fronton a helyzet továbbra is feszült: az amerikai-iráni kapcsolatok összeomlását követően a felek között szünetelnek a tárgyalások, miközben Masoud Pezeshkian iráni elnök New Yorkba utazik az ENSZ Közgyűlésére, ami az első ilyen látogatás azóta, hogy Trump februárban Izraellel együtt elindította az „Epic Fury” hadműveletet – írta a Reuters.
