Művész páholy
Szeretnénk a világ legjobb építészeti múzeumát létrehozni + GALÉRIA
Interjú Almássy Kornéllal, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ igazgatójával
- A Pesti Vigadóban Művészetek egy tető alatt címmel nyílik kiállítás, amely a leendő Magyar Építészeti Múzeumot és gyűjteményét mutatja be. Mi a kiállítás célja?
- A Magyar Építészeti Múzeum önálló kiállítóhelye jelenleg csak a Walter Rózsi-villára korlátozódik, de hirdettünk egy tervpályázatot, amelynek eredményeképpen megszülettek az új épületegyüttesünk tervei, amelyek alapján szeretnénk elindítani a Magyar Építészeti Múzeum kivitelezését a Városligeti Fasorban. A pénteken nyíló kiállítás célja, hogy bemutassa a múzeum tevékenységét, leendő otthonát, vagyis, hogy részletesebb látványterveket, látványelemeket mutassunk be a leendő múzeumunkból.
Ez a múzeum nemcsak Magyar Építészeti Múzeumként fog működni, hanem befogadó intézményként is, hiszen a Magyar Művészeti Akadémia intézménye, és más művészeti ágak is meg fognak benne jelenni időről időre. Az építészettel lassan összekapcsolódik az iparművészet és a képzőművészet, ezért is adtuk a kiállításnak azt a címet, hogy Művészetek egy tető alatt.
A kiállítótérben látható installáció középpontjában az új épület bemutatása áll. Ugyanakkor a gyűjteményünkből is szeretnénk néhány ikonikus darabot bemutatni, mivel úgy gondoljuk, hogy kevesen tudják, mennyire gazdag a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteménye, amelyet ezáltal szintén szemléltetni szeretnénk a kiállításon.
- Mi volt a válogatás elve, amely alapján kiállítják a gyűjtemény archív anyagait?
- Olyan műtárgyakat választottunk ki, amelyekhez valamilyen érdekes történet kapcsolódik. A tárlaton szerepelni fognak többek között Nagy Tamás és Makovecz Imre építészeti makettjei és további építészekkel kapcsolatos tárgyak, mindez vetítéssel és interaktív elemekkel kiegészítve. Hatszázezres fotógyűjteményünkből is kiálltunk néhány kincset. Azt szeretnénk szemléltetni, hogy a Magyar Építészeti Múzeumnak, mint reménybeli országos szakmúzeumnak igenis szüksége van önálló kiállítóhelyre, és igenis van mit megmutatnia a nagyvilágnak.
- A kiállításon hogyan kapcsolódik az építészethez a többi művészeti ág?
- Bemutatásra kerülnek például szobrok és kisplasztikák is. Nem feltétlenül kortárs művek, hanem történeti darabok. Az építészetet nem csak önmagában kell értelmezni. A magyar építészet nagy korszakaiban, ha például a századfordulót nézzük, szoros a kapcsolat az építészet, a képzőművészet és az iparművészet között. Reményeink szerint a múzeum is be tud majd fogadni képzőművészeti és iparművészeti alkotásokat, és együtt tud működni ezen művészeti ágakkal. Sőt, akár a zeneművészettel is, hiszen majd koncerteket is tervezünk rendezni az épületben. Emellett alapvetően egy olyan múzeumot szeretnénk létrehozni, amely szolgáltató intézmény is egyben.
- Ez mit jelent?
- A cél, hogy ne csak a szakmabelieknek, hanem alapvetően mindenkinek, az építészet iránt érdeklődőknek nyújtson értékes információkat, és emellett teret adhasson egy-egy művészeti ág megjelenésének.
- Úgy tudom, a Magyar Építészeti Múzeum három nagyobb épületbe fog beköltözni, két felújítandóba és egy felépítendőbe.
- Az egykori Herczel-szanatórium és a Grünwald-villa épülete új funkciót kap. A Herczel-szanatórium épületébe költözik majd az állandó kiállítás, a Grünwald-villában pedig az adminisztratív funkciókat helyezzük el. Az épületeket a műemléki védettséget figyelembe véve fogjuk restaurálni. Az új épületet nagyon színes – bár nem Zsolnay, de eozinos hatású – cserép fedi majd, amely szintén a magyar építészet és a magyar iparművészet hagyományait idézi, ahogy a csűrszerű formavilág is.
Az új épületben nyílnak majd az időszaki kiállítások. Ez az épület lesz a központi tere az egész projektnek, amelyet ma munkacímén Magyar Építészeti Központnak nevezünk. Van a területen még két hátsó épület, amelyek a hetvenes években épültek, azokat is felújítanánk és az egyikben a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnök Kamara kerülne elhelyezésre, a másik pedig bérirodaként segítené az új intézmény működését.
- Ön említette, hogy szolgáltató múzeumot kívánnak létrehozni, és az építészettel oly módon is kívánnak foglalkozni, ahogyan az a hétköznapi embert érdekli. Sokan építenek vagy újítanak fel manapság családi házakat, köztük gyakran olyanok, akik nem szakemberek. Ön a fővárosi utcákat vagy a vidéki utcákat járva, a házakat, a portákat látva mit gondol, miben segíthetné egy ilyen múzeum az építkezőket?
- Nemcsak mint múzeumigazgató, hanem mint építőmérnök is naponta találkozom a városépítészet problémáival, magánemberként pedig a saját családi házzal kapcsolatos kihívásokkal. Mi a múzeumban nem feltétlenül a közízlést akarjuk formálni, inkább együtt gondolkodunk az építészet alapjairól. Például miért építünk valamit természetes kőből, mi az előnye, hátránya a különböző szigetelésfajtáknak, mi a különféle épülettípusok jelentősége.
Ez a tematika és megközelítés túlmutat egy klasszikus múzeum tevékenységén, hiszen mi alapvető, használható tudást szeretnénk közvetíteni. Nagyon sokan építik maguk a házukat, és ennek a kalákamozgalomnak is kiemelt szerepet szánunk. Ebben nincs semmi szégyellnivaló, inkább egy értéke a magyar társadalomnak, amely már az ősi időktől jellemző. Én is dolgoztam kalákában, édesapámmal a családi házunkat építettük még a szocializmus idején. Ez egy jó dolog, közösséget formál, egyben jó példákat, tanácsokat kaphatunk általa.
- Tehát, aki át akarja építeni a házát, vagy szembetalálja magát egy vályog-tégla kevert építésű ház problémáival, kaphat tanácsot, részt vehet egy kapcsolódó workshopon a múzeumban?
- Igen, tanácsadásokat, workshopokat, tematikus kiállításokat tervezünk. Nagyon jó, hogy említette ezt a vályog-tégla kérdést, mert helyre szeretnénk tenni az ismereteket például a vályoggal kapcsolatban. Ez egy jól használható anyag és szükség van rá, nem véletlenül építettek az őseink vályogházakat.
Erősíti ezeket a törekvéseinket, hogy a két kamara is a múzeum területére költözik. Egy olyan pezsgő szellemi központ jön létre, amely kamarai képzéseknek és workshopoknak is helyszíne lehet. Természetesen konferenciák rendezésére is alkalmas lesz a komplexum, ahová szívesen várjuk a szakmai partnereinket.
- Olyan cél is van, hogy a hétköznapi építkező össze tudjon kapcsolódni a magyar építészettörténet nagy alakjainak a gondolataival, tudásával? Hogy ne csak csodálja azokat az épületeket, amiket valaha régen megalkottak, hanem tanuljon, inspirálódjon tőlük?
- Fontos szempont, hogy ne csak az építész, de az egyszerű polgár számára is nyilvánvalóvá váljon, hogy például Hauszmann is kereste annak idején a legmegfelelőbb építészeti megoldást, vagy Medgyaszay is kísérletezett vasbetonnal, ezért akárhogy is gondolkodunk erről az anyagról, nem szégyen alkalmazni. Lesznek időszaki kiállítások, amelyekhez kapcsolódóan egy-egy építészeti témának a szélesebb körű feldolgozása fog zajlani több hónapon keresztül. Az állandó kiállításunk pedig arra fog koncentrálni, hogy ismereteket, tapasztalatokat, tanácsokat adjunk, és olyan példákat mutassunk, amelyek a múltba vezetnek, de a mostani ember számára is tanulságosak.
A mostani időszaki kiállításunk is ezt célozza meg. Megmutatjuk, hogy egy ház építése kapcsán milyen nézőpontok adódnak. Hogyan kezd el gondolkozni az építész, milyen a megrendelő és a tervező kapcsolata? Milyen az anyaghasználat? Milyen a formavilág? Milyen tájstruktúrában helyezzük el a házat?
- A legjelentősebb építészeink közül többen a paraszti kultúrából inspirálódtak. Például Makovecz Imre egy interjúban elmondta, hogy számára a funkcionalitás nem azt jelenti, hogy egy testet el kell helyezni egy térben, hanem ennél sokkal tágabb. Például egy konyhának anyaméhszerű befogadó térnek kell lennie, ahol a család körbeülheti az asztalt.
- Teljesen egyetértek. Maga az épület nemcsak falakból, téglából és ablakból áll, hanem mindennek megvan a spirituális jelentősége. A konyha például fontos élettér. Én is a legtöbbet a konyhában vagyok, ezért minél nagyobb konyhát alakítottam ki az otthonunkban. Ott van a „családi tűzhely”, ott beszéljük meg a fontos teendőket. Nem az a szerepe, hogy csak hazamegyünk, megmelegítjük az ételt és leülünk a tévé elé. A térkialakítások jelentőségéről is fontos beszélni egy időszaki vagy egy állandó kiállításon
- A pénteken a Pesti Vigadóban nyíló kiállításon kik lesznek azok a neves magyar építészek, akiknek a munkái, személyes tárgyai láthatók lesznek?
- Nagyon sok építész fog megjelenni: Makovecz Imrétől, Lajtha Bélától, Pécsi Esztertől, Turányi Gábortól, Pázmándi Margittól, Nagy Tamástól is lesznek kint tárgyak. Nemrégiben vásároltunk egy Breuer Marcelltől származó hagyatékot, és abból is állítunk ki darabokat.
- Mondana egy példát?
- Bemutatjuk a pécsi Zsolnay kút egyik ikonikus, eredeti darabját, amely jól szemlélteti az építészet és az iparművészet összefonódását.
Zsolnay Vilmos ígéretet tett Pécsnek, hogy egy eozinnal díszített kutat ajándékoz a városnak. Fia, Miklós iránymutatásával Pilch Andor tervezte meg az 1913-ban elkészült díszkutat. Az állatfejes vízköpőket a nagyszentmiklósi kincslelet bikafejes ivócsanakja ihlette. A lelet nagy hatással volt a nemzeti formanyelvet kereső művészekre, építészekre.
- Milyen programok kapcsolódnak a pénteken nyíló kiállításhoz?
- Tárlatvezetések lesznek, amelyek során művészek, történészek és városépítészek vezetik végig a látogatókat a kiállításon. Készülünk úgynevezett unboxing eseménnyel hetente többször is, vagyis egy-egy gyűjteményi darabunkat kiemeljük a helyéről a nagyközönség előtt. Megmutatjuk, hogyan kell értelmezni, leltározni. Stockholmban láttuk ezt a mintát, majd a leendő nagy kiállításon is lesznek ilyen alkalmak. Kollégáimmal gyakorlatilag a világon az összes létező építészeti múzeumot bejártuk, és ezekből is lesz egy kis szemelvény. Azért mondjuk, hogy tudunk és szeretnénk egy rangos építészeti múzeumot csinálni, mert megnéztük, hogy a világban, hogyan csinálják ezt mások. Szerénytelenség nélkül mondom, hogy szeretnénk a világ legjobb építészeti múzeumát létrehozni.
- Hol tart most a múzeum építése?
- A teljes projekt kiviteli tervei rendelkezésre állnak, tehát kivitelezéshez szükséges források megléte esetén nagyon hamar el tudna indulni az építkezés. Feltételes közbeszerzéseket folytattunk le a kivitelező kiválasztása érdekében. Jelenleg a kormányzati döntésre, támogatásra várunk.
- Mi lesz az intézmény neve?
- Most Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ a neve, de talán szerencsésebb egy rövidebb név, például Magyar Építészeti Múzeum vagy Építészeti Múzeum.
- Sok ikonikussá vált épület kapott már becenevet, például a Magyar Rádió egyik épületét Pagodának nevezték el. A cseréptetős pajtának van már ilyen neve?
- A Művészetek Palotáját és Müpa-ként vagyis a becenevén szokták emlegetni. A pajtának vagy csűrnek még nincs ilyen neve. A pénteken nyíló kiállítás címében a tető szóval arra utalunk, hogy az egy meghatározó, látványos eleme lesz az új épületnek.
Az interjú a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával készült.
