A vulkáni lávára általában pusztító természeti jelenségként gondolunk, pedig miután kihűlt és megszilárdult, kifejezetten hasznos nyersanyaggá válhat. Fontos azonban különbséget tenni: a frissen kiömlő, több mint ezer Celsius-fokos lávát gyakorlatilag nem „gyűjtik be” ipari célokra.
A hasznosítás jellemzően a már megszilárdult vulkáni kőzet – különösen a bazalt –, illetve más vulkáni anyagok kitermelésével történik. A láva lehűlése során többféle kőzet, például bazalt, andezit, riolit vagy akár vulkáni üveg, obszidián keletkezhet.
A bazalt az egyik legfontosabb és legjobban hasznosítható vulkáni eredetű kőzet. Rendkívül kemény és kopásálló, ezért összezúzva útépítéshez, vasúti ágyazathoz, betonhoz és aszfalthoz használható, nagyobb darabokban pedig építő- és burkolókőként is alkalmazható. A vulkáni kőzetekből különféle díszítőelemek, járólapok, munkalapok és térkövek is készülhetnek. A vulkáni eredetű anyagok építőipari felhasználása világszerte régóta elterjedt. Az USGS szerint a vulkáni termékeket építőanyagként, csiszolóanyagként, tisztítóanyagként és számos ipari folyamat alapanyagaként is használják.
Ennél sokkal érdekesebb felhasználás a bazaltszál gyártása. Ehhez lényegében újra azt teszik a kőzettel, amit egykor a vulkán: megolvasztják. A kitermelt bazaltot összezúzzák, megtisztítják, majd nagyjából 1200–1500 Celsius-fokra hevítik. Az olvadt kőzetet rendkívül apró nyílásokon vezetik keresztül, így nagyon vékony szálak képződnek belőle. Ezekből bazaltszövetek, hőálló anyagok, szigetelések és kompozitok készíthetők.
A bazaltszál azért különösen érdekes, mert nagy szilárdságú, hőálló és korrózióálló, miközben az előállításához alapvetően maga a bazalt szolgáltatja a nyersanyagot. Ma már az építőiparban, autóiparban, hajózásban, energetikában és bizonyos repülőipari alkalmazásokban is használják. Az egyik újabb kutatási irány éppen az, hogy a bazaltalapú kompozitok bizonyos területeken fenntarthatóbb alternatívát kínálhatnak az üveg- és szénszálas anyagok mellett.
A lávából származó kőzet szigetelőanyaggá is alakítható. A megolvasztott bazaltból rövid, vékony szálakat állítanak elő, amelyekből kőzetgyapot jellegű hő- és hangszigetelés készíthető. A bazalt magas hőmérsékleten is jó tulajdonságokat mutat, ezért különösen érdekes tűzvédelmi és hőszigetelési célokra.
A vulkáni anyagoknak a mezőgazdaságban is van értékük, bár itt nem arról van szó, hogy friss lávát szórnának a földekre. A vulkáni kőzetek hosszú idő alatt mállanak, és ásványi anyagokat juttatnak a talajba. Ez az egyik oka annak, hogy számos vulkán környékén rendkívül termékenyek a földek. Az USGS szerint a vulkáni kőzetek mállásával a világ legtermékenyebb talajai közül több is ilyen módon alakult ki.
Érdekes módon a vulkanizmus értékes fémek kialakulásához is hozzájárulhat. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a megszilárdult lávadarabokból egyszerűen aranyat lehetne kinyerni. A vulkáni és magmás rendszerekhez kapcsolódó forró, ásványi anyagokban gazdag folyadékok hosszú geológiai idő alatt koncentrálhatnak rezet, aranyat, ezüstöt, ólmot, cinket és más fémeket kitermelhető lelőhelyekké.
A vulkánok másik hatalmas értéke maga a hő. Aktív vagy viszonylag fiatal vulkáni területeken a föld alatti magma felmelegíti a kőzeteket és a felszín alatti vizet. Ezt geotermikus erőművekben villamosenergia-termelésre vagy közvetlen fűtésre lehet használni. A kaliforniai Coso vulkáni mező geotermikus rendszere például az USGS szerint mintegy 270 ezer otthon energiaigényének megfelelő teljesítményt képes biztosítani.
Maga a megszilárdult láva ugyanakkor általában nem olyan értékes, mint például egy nemesfém vagy ritkaföldfém. A közönséges bazaltból hatalmas mennyiség található a Földön, ezért önmagában nem ritka. Értékét elsősorban az határozza meg, hogy milyen minőségű, hol található, mennyibe kerül kitermelni és szállítani, illetve milyen terméket készítenek belőle. Egy tonna közönséges zúzott bazalt viszonylag olcsó alapanyag lehet, míg ugyanebből megfelelő technológiával előállított bazaltszál vagy speciális kompozit már nagyságrendekkel értékesebb ipari termék.
A vulkáni láva tehát nagyon jól hasznosítható, csak többnyire nem lávaként, hanem a belőle létrejött kőzetként. A legegyszerűbb esetben összetörik és útépítéshez használják; magasabb feldolgozottsági szinten lapokat, burkolatokat és szigetelőanyagokat készítenek belőle; a legérdekesebb technológiai felhasználások között pedig ott van a bazaltszál és a nagy teljesítményű kompozitok gyártása. Emellett közvetetten a vulkanizmusnak köszönhetjük a rendkívül termékeny talajokat, számos fontos érctelepet és jelentős geotermikus energiaforrásokat is.
