Az elmúlt évtizedben egyre nagyobb mennyiségű sivatagi por érkezik a Szaharából Európába, ami újabb kihívást jelenthet a kontinens levegőminősége számára.
Egy friss kutatásban a tudósok mesterséges intelligencia segítségével vizsgálták, hogyan mozgott a sivatagi por Európa felett 2012 és 2021 között. Miközben az iparból és a közlekedésből származó légszennyező részecskék mennyisége jelentősen csökkent, a Szaharából érkező por koncentrációja növekedett, különösen Dél-Európában.
A finom porszemcsék Észak-Afrikából indulnak, átkelnek a Földközi-tenger felett, majd Spanyolország, Portugália, Olaszország, a Balkán és Görögország légkörében is megjelennek. Bár kisebb mennyiségben, a por egészen Észak-Európáig eljut, és a kutatók szerint az ottani koncentráció is hasonló ütemben emelkedett, mint délebbre. A jelenség időnként látványos formában is megmutatkozik: 2017 októberében például a Szaharából származó por miatt az Egyesült Királyság felett különös, szépia árnyalatúvá vált az égbolt, miközben a Nap vöröses színben tűnt fel.
A kutatók szerint a növekedés egyik lehetséges oka a Szahara terjeszkedő elsivatagosodása. A sivatag a becslések szerint a 20. század során mintegy 10 százalékkal növekedett, miközben a természetes éghajlati folyamatok mellett az emberi eredetű globális felmelegedés is hozzájárulhat a szárazabb körülmények kialakulásához. Emellett a légköri áramlások változása miatt a Földközi-tenger térségében erősebbé válhatnak azok a szelek, amelyek a port Európa felé szállítják. A kutatók szerint nem feltétlenül több ilyen vihar fordul elő, hanem az események intenzívebbé váltak, így egy-egy alkalommal több port szállítanak kontinensünk fölé.
A jelenség nemcsak meteorológiai érdekesség, hanem egészségügyi szempontból is figyelmet érdemel. A levegőben lebegő apró sivatagi részecskék belélegezve mélyen a tüdőbe juthatnak, és gyulladásos folyamatokat, oxidatív stresszt, illetve szövetkárosodást is előidézhetnek. Ez bizonyos esetekben növelheti a légúti problémák, például az asztma, valamint a szív- és érrendszeri események kockázatát. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a hosszú távú egészségügyi következmények pontos megértéséhez további vizsgálatokra van szükség.
A kutatás egyik fontos eredménye, hogy a mesterséges intelligencia segítségével a korábbiaknál pontosabban követhető a sivatagi por mozgása és koncentrációja. A több mint száz európai mérési helyszín adatait felhasználó módszer lehetővé teheti, hogy a jövőben a kisebb porviharokat és a talajközeli koncentrációkat is hatékonyabban figyeljék. A tanulmány a Nature folyóiratban jelent meg.
